Nemcsak beszélgetnek, de lehet, hogy látnak is a növények

A növények alapesetben csak a mesékben, fantasykban látnak, beszélnek, éreznek, vagy akár mozognak is, ahogyan a komótos entek A gyűrűk ura című fantasy eposzban bandukolnak ráérősen. A valóságban számunkra csak egy helyben vegetálnak, és valószínűleg ez az oka annak, hogy az emberek többsége növényvakságban éli le az életét.

Mintha nem is léteznének, többnyire ügyet sem vetünk rájuk, ám azonnal észrevesszük a legkisebb mozgó állatot a legbujább zöldben is. Városlakóknál a helyzet még súlyosabb, sokszor még azt sem tudjuk megmondani, milyen fák szegélyezik az utcát, ahol évtizedekig élünk. Pedig a növények távolról sem oktalan, süketnéma élőlények. Már régóta tudjuk, hogy az impozáns afrikai ernyőakáciák méreganyagokat pumpálnak leveleikbe, ha zsiráfok dézsmálják lombkoronájukat. Az akáciák ugyanis figyelmeztető gázzal (etilénnel) figyelmeztetik a szomszédos fatársaikat, hogy azok időben felkészülhessenek a kéretlen látogatókra és előkészíthessék a mérget.

A növényekben kalciumionok hordozzák a vészjelet és hullámoznak végig a levelekben. A tölgyek például keserű és mérgező cserzőanyagokkal rontják el a kéreg és a levelek ízét, ha rovarok, hernyók rágcsálják. A fűzfa pedig számukra kellemetlen szalicilt termel a rájuk rontó kártevők ellen. Ahogy a pázsitfű is megkeseríti magát, ha túllegelik, így zavarva tovább a finnyás kérődzőket.

Kábelneten kommunikálnak

A fák föld alatti gombafonalak bonyolult és sűrű hálózatán, egyfajta erdei interneten keresztül kapcsolódnak (ez a mikorrhiza) és beszélgetnek egymással. Ha kell, jelzik a veszélyt, ha kell, tápanyagot, vagy vizet osztanak meg megszorult társaikkal, vagy éppen mérgező vegyületekkel gyengítik a nem kívánatos szomszédokat. A gombák nitrogénnel és foszforral segítik a fákat és segítenek a vízfelvételben is, viszonzásul szénhidrát tápanyagot kérnek a fotoszintetizáló növénytől.

Intelligensek...

Peter Wohlleben német erdész "A fák titkos élete" című könyvében intelligens lényeknek tekinti a fákat, akik nem csak gombákon keresztül beszélgetnek, hanem gondolataik és vágyaik is vannak. A növényeknek nincs információk továbbítására specializálódott neuronhálózatuk, ezért az uralkodó tudományos konszenzus szerint nem is lehetnek képesek gondolkodni, vagy emlékezni. Vagy mégis?

...tanulékonyak és jó a memóriájuk

Monica Gagliano botanikus a "szemérmes mimózákkal" kísérletezve vette észre, hogy ezek a különleges növények tanulnak és emlékeznek. A mimóza levelei annyira érzékenyek, hogy ha hozzájuk érnek, vagy akár csak eső éri, vagy megfújja a szél, azonnal összecsukódnak, majd pár perc múlva óvatosan újból szétterülnek. Monica Gagliano lejtette a mimózát cserepestől, majd még mielőtt földet ért volna, elkapta. A növényke azonnal összecsukta leveleit, de amikor újra és újra megismételte a procedúrát, a mimóza egyre lanyhábban reagált, majd egy idő után levele sem rezdült. Napokkal később, sőt, egy hónap múlva is sztoikusan fogadta és nem reagált a leejtésre, ami azt jelenti, hogy a mimóza emlékezni is képes.

Beszélgetnek is...

Monica Gagliano könyvében azt is állítja, hogy a növények hangokat bocsátanak ki, ráadásul érzékelik és reagálnak környezetük hangjaira is. Más kutatások szerint stresszes helyzetekben, például szárazság idején, vagy ha letépik a virágot, a növények ultrahang tartományban pattogó, kattogó zajokat adnak ki, és minél drámaibb a helyzetük, annál többet. A beporzó rovarokkal is kommunikálnak és bizonyos frekvenciájú zümmögésére, például a méhek döngicsélésére édesebb virágport termelnek.

...de tudnak még valamit mást is

• Kémiai anyagokkal figyelmeztetik egymást és vegyi fegyvereket vetnek be pusztítóikkal szemben,
• állandóan lógnak a neten, föld alatti gombakábeleken kommunikálnak egymással, vész esetén figyelmeztetik egymást és akár vizet és tápanyagokat is megosztanak fajtársaikkal a hálózaton keresztül,
• hangokat hallanak és keltenek,
• ráadásul tanulnak és emlékeznek.

Mi jöhet még? Kapaszkodjanak meg: még látnak is. Az alakváltó kaméleonszőlő (Boquila trifoliolata) tanulmányozása vetette fel a meredek elképzelést, hogy a növények látnak. Ez a kúszónövény a chilei esőerdő fái között honos, és attól függően, melyik növényre kapaszkodik fel, levelei a gazdanövény leveleinek formáját veszi fel. Kísérletekben azt is bemutatták, hogy a kaméleonszőlő még az élettelen műanyag levelek alakját is átveszi, ami arra utal, hogy valamiképpen látnak a növények.

Legyünk résen!

Ezért mostantól jobb, ha résen leszünk, mert nem tudhatjuk, milyen ármányokat sző, miket beszél össze hátunk mögött a fikusz és az anyósnyelv (Sansevieria trifasciata) a hálószobában. Még az is megeshet, hogy ha kihúzzuk a gyufát (például nem locsoljuk őket rendszeresen), riadóztatják és ellenünk fordítják a többi szobanövényt, és az összes cserepes összehangolt vegyi támadást intéz ellenünk. De az is előfordulhat, hogy a levelek között, élő csodabirodalmat fedezünk fel és belemerülünk, mint Anselmus diák, E. T. A. Hoffmann irodalomtörténeti jelentőségű, programalkotó romantikus kisregényében, Az arany virágcserépben. Csak kellően finomra kell élesíteni az antennákat.