Az óceánok melegedése és annak globális hatásai
Az elmúlt időszakban az óceánok felszíni hőmérséklete rekordokat döntött, ami mindenkit érint, nem csak a sarki jégtáblákat és a tengerparti városokat. A kutatók szerint az óceánok gyorsabb melegedése vártnál komolyabb globális következményekkel járhat.
Az óceánok a Föld légkörében csapdába esett hő több mint 90%-át szívják fel, de mostanában drámai gyorsasággal melegednek, ami meghaladja a modellek által sugallt ütemet, és a kutatók számára is rejtélyes. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal oceanográfusa szerint az üvegházhatású gázok növekvő koncentrációja és az El Nino jelenség felelős elsősorban a hőmérsékleti rekordokért.
A kereskedelmi tartályhajók alacsony kéntartalmú üzemanyagra való átállása, valamint egy tongai vulkánkitörés is hozzájárult a melegedéshez, mivel ezek a tényezők csökkentik a légkörbe jutó kén-dioxid mennyiségét, ami a napfény és a hő visszaverődését segíti.
Az óceánok felmelegedése már most is negatív hatással van az ökoszisztémákra és az emberi életre. A korallzátonyok kifehéredése, intenzív esőzések és a mélytengerek oxigénmennyiségének csökkenése mind a melegedés következményei.
Hurrikánok és viharok
Az óceánok melegedése jelentős hatást gyakorol a csapadékra és a viharokra. A melegebb tengerfelszín több nedvességet párologtat el, a felmelegedett légkör pedig több nedvességet képes megtartani, ami növeli az eső mennyiségét. A viharrendszerek erősödése meglepte az időjárás-előrejelzőket, és a kis viharokból gyorsan nagy rendszerek alakulhatnak ki. A 2024-es El Nino után bekövetkező La Nina fázis kedvezhet az Atlanti-óceán északi részén az intenzív és gyakori viharok kialakulásának.
Fulladozó tengerek
Az óceánok felmelegedése a tengeri élővilágot is veszélyezteti, megfosztva azokat a létfontosságú oxigéntől és tápanyagoktól. A melegebb víz kevésbé oldja az oxigént, és a felszíni víz gyorsabb melegedése miatt a keveredés is csökken, ami tápanyaghiányhoz vezet a felszíni vizekben.
Tengerszint emelkedése és az Észak-atlanti-áramlat lassulása
A melegedés és a sarki jég olvadása a tengerszint emelkedését okozza, ami 2050-ig további emelkedést eredményezhet. Az Észak-atlanti-áramlat lassulása pedig regionális lehűlést okozhat Nyugat-Európában, és drasztikus éghajlati változásokat idézhet elő Európában, Közép-Ázsiában és Dél-Amerikában.