De most tényleg, szemet szemért 2024-ben?

Sándor Zsuzsa úgy gondolta, hogy a tálió elv már a múlté, de a gyermekvédelmi törvény módosításának indoklását olvasva rájött, hogy tévedett.

Sándor Zsuzsa naivan azt hitte, hogy talán már túlléptünk a tálió elven, de a gyermekvédelmi törvény módosításának indoklását átnézve rájött, hogy tévedett. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, egy vita során kijelentette, hogy ha valakik hozzányúlnának az ő öt gyermekéhez vagy hat unokájához, az első gondolata az lenne, hogy félbe kell őket hasítani vagy miszlikbe vágni. Ezt követően benyújtott egy alaptörvény-módosítást, amely kimondja, hogy a köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.

A módosítás szerint nincs kivétel, így bármilyen bűncselekmény esetén, ha a sértett kiskorú, az elkövető nem kaphat kegyelmet. Tuzson Bence, a javaslat előadója, vagy nem értette, mit kell előadnia, vagy nem mert szólni a főnöknek, hogy ez így nem állja meg a helyét. Később Vejkey Imre kiegészítő indítványt nyújtott be, amely szerint sarkalatos törvény határozza meg azon bűncselekmények körét, amelyek esetében a köztársasági elnök nem gyakorolhatja az egyéni kegyelmezési jogát.

A tervezet értelmében megszüntetnék az igazságügyi miniszter ellenjegyzési jogát a kegyelmi döntésen, mivel az elmúlt több mint három évtizedben csak egyszer történt meg, hogy az igazságügyért felelős miniszter megtagadta az ellenjegyzést. A gyermekvédelmi törvény módosítása 19 törvényt érint, többek között az egészségügyi igazgatástól a büntető és polgári törvénykönyvig.

A módosítások között szerepel, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények jogkövetkezményei hasonló sérelmet kell okozzanak az elkövetőnek, mint amilyen sérelmet az elkövető okozott a gyermeknek. Ez a jogi szemlélet a tálió elv, amely már Hammurapi törvényoszlopán is szerepelt. Sándor Zsuzsa azt hitte, hogy 2024-ben már túlléptünk ezen az elven, de tévedett.

A változtatások között szerepel az is, hogy a 25 éven aluliaknak és a 70 éven felülieknek nem kell beiratkozási díjat fizetniük a könyvtárakban, és hogy fej- vagy fülhallgató vásárlásakor hallásvédelmi tájékoztatót kell kapni. Egy fontos módosítás a szabálysértésekről szóló törvényben is történt, ahol az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg lép.