A magyar nyugdíjrendszer aktuális helyzetképe
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett 2023-as jelentés kevesebb információt tartalmaz a magyar nyugdíjrendszer helyzetéről, mint amennyit a társadalom megérdemelne.
A KSH helyzetképe tíz ábrán keresztül mutatja be a magyar nyugdíjrendszer 2012 és 2023 közötti alakulását. Az elemzés első ábrája szerint a nyugdíjasok és egyéb ellátottak számának csökkenése megállt, ami aggodalmat keltett a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatban. Azonban a jelentés nem tér ki a nyugdíjrendszer finanszírozásában rejlő tartalékra, amelyet a születéskor vagy 65 éves korban várható élettartam alig észlelhető növekedése jelent.
A KSH elemzése a nyugdíjak és nyugdíjasok vármegyék szerinti bontását is tartalmazza, amely gazdasági szempontból kevésbé relevánsnak tűnik (4. és 8. ábra). Az elemzés nem foglalkozik a külföldre utalt ellátmányok nagyságának és relatív súlyának bemutatásával sem.
A jelentés 6. ábrája a különböző nyugdíjtípusokat mutatja be nemek szerinti bontásban, ahol az öregségi nyugdíjak 2024. januári emelt értékei a következők: férfiak esetében 254 ezer forint, nők esetében 218 ezer forint, míg összességében 231 ezer forint.
A 7. ábra, amely a férfi és női nyugdíjak eloszlását ábrázolja, nehezen érthető. A szerző szerint jobb lenne a hisztogramok használata, ahol a jövedelemsávok a vízszintes, az intervallum-átlagok pedig a függőleges tengelyen helyezkednének el.
A 10. ábra a reálbérek és reálkeresetek 2012 és 2023 közötti alakulását mutatja be. Ebből kiderül, hogy a 2016 és 2020 közötti időszakban a reálbérek jelentősen nőttek, míg a nyugdíjak reálértéke stagnált. 2022-ben a 53-56. heti nyugdíjak bevezetése 5%-kal növelte a nyugdíjak éves reálértékét, míg a reálbérek csak 2,5%-kal emelkedtek.
A szerző szerint hiányzik a gyűjteményből az induló nyugdíjak átlagának idősora, amely korábban még rendelkezésre állt, de mostanra titkolják. A nyugdíjak életkor szerinti eloszlásának bemutatása is hiányzik, amely két ellentétes tendenciát mutatna: az idősebb nyugdíjasok kisebb átlagnyugdíjat kapnak, míg az életkor növekedésével az átlagnyugdíj is emelkedik.
A szerző emlékezteti az olvasókat, hogy a magyar kormány ígéretet tett az Európai Bizottságnak egy nyugdíjreform kidolgozására, megvitatására és törvénybe iktatására 2023-2024 során. A szerző által javasolt reformok között szerepel a legkisebb nyugdíjak egyszeri rendezése, a 13. havi nyugdíjak azonossá tétele, a nyugdíjkorhatár rugalmassá tétele, a Nők40 program átalakítása Nők43-má, valamint a 2025-től induló nyugdíjak számításmódjának javítása.