A Mars, a vörös bolygó és két krumpli holdja
A Naprendszer utolsó Föld-típusú bolygóját, a Marsot vesszük górcső alá, amely a római háború istenéről kapta a nevét, és amely a vörös színéről vált ismertté. A NASA kutatásai szerint a Mars évmilliárdokkal ezelőtt nedvesebb és melegebb volt, vastagabb légkörrel rendelkezett, ami élet kialakulását is lehetővé tehette.
A Mars a Naprendszer egyik legtöbbet kutatott égiteste, és az egyetlen, amelyre rovereket küldtünk a felszín bejárására. A NASA küldetései bizonyítékokat találtak arra, hogy a Mars régebben sokkal barátságosabb körülményeket nyújthatott, de életre utaló bizonyítékot még nem találtunk.
A bolygó nevét a római háború istenéről kapta, és az egyiptomiak is „Her Desher”-nek, azaz „a vörösnek” hívták. A vörös színét a marsi szennyeződésben lévő vasásványok oxidálódásától kapja.
A Mars kisebb, mint a Föld, átlagosan 228 millió kilométerre helyezkedik el a Naptól. Egy nap a Marson, amit solnak hívunk, 24 óra, 39 perc, 35,2 másodperc hosszú, míg egy év 669,6 sol, ami 687 földi napnak felel meg. A bolygón évszakok is vannak, mivel forgástengelye 25 fokkal van eldőlve.
A Marsnak két holdja van, a Phobosz és a Deimosz, amelyek inkább hasonlítanak repülő burgonyákra, mint gömbölyű holdakra. A Phobosz lassan a Mars felé halad, és várhatóan 50 millió év múlva bele fog csapódni a bolygóba, míg a Deimosz sokkal simább felszínű.
A Mars légköre főként szén-dioxidból áll, és a bolygón az átlaghőmérséklet elérheti az akár 20 Celsius-fokot is, de gyakran uralkodnak kemény fagyok, akár -153 Celsius-fokig. A légkör vékony volta miatt a Napból származó hő könnyen elszökik. A bolygón erős szélviharok is előfordulhatnak, és itt található a Naprendszer legnagyobb vulkánja, az Olympus Mons is.
A Mars magja nem olyan sűrű, mint a Földé, és nincs mágneses mezeje, ami védené a bolygót a kozmikus sugárzástól. Az InSight űrszonda felfedezései szerint a Mars magja teljesen folyékony, és nagy arányban tartalmaz könnyű elemeket. A jelenlegi állapotok mellett kizárt, hogy életet találjunk a bolygón, de a múltbeli körülmények talán kedvezőbbek voltak.
A Marsra utazás már régóta foglalkoztatja a tudományt és a tudományos-fantasztikus irodalmat. Az amerikai SpaceX tervei szerint 2029-ben embereket kíván küldeni a bolygóra. Hogy magyarok lesznek-e a Marsra tartó rakéta utasai, azt egyelőre nem tudni.
A Vénusz sorsa, amelyet a Colorado Boulder Egyetem kutatói nemrégiben vizsgáltak meg, intő jel lehet az emberiség számára. A Vénusz évmilliárdokkal ezelőtt még legalább annyi vizet tartalmazhatott, mint a Föld, de a disszociatív rekombináció nevű folyamat révén a víz nagy része az űrbe távozott. A bolygó légkörében lévő vastag szén-dioxid réteg súlyos üvegházhatást váltott ki, ami a felszín hőmérsékletét 482 Celsius-fokra növelte, így a víz elpárolgott. A Vénusz példája rávilágít arra, hogy a bolygók éghajlata és vízkészlete milyen törékeny lehet, és hogy a Föld jövője is hasonlóan sötét lehet, ha nem figyelünk oda a globális felmelegedésre.