Mercedes EQB 300: nem minden digitális, ami fénylik

A Mercedes EQB kívül-belül egyaránt méltó a márka hírnevéhez, a menetteljesítménye pedig lenyűgöző, ráadásul hazánk terméke, Kecskeméten gyártják. A reálisan 350-400 kilométer hatótáv nem mondható rossznak, ezért a hosszabb utak sem okoznak gondot, igaz a hajtásrendszer előnyei inkább városi használat során domborodnak ki.

Bár a Mercedes teljesen elektromos, közepes méretű SUV-ja papíron nem testvére a hagyományos benzin- vagy dízelmeghajtású GLB-nek, azonban a formák és a méretek arról tanúskodnak, hogy a hajtási megoldástól eltekintve sok a közös vonásuk. Az autó az egyik legkedveltebb európai szegmensben játszik, a közepes SUV-ok a prémiumgyártók körében is kihagyhatatlan ziccernek tűnnek. Az autó 4684 mm hosszú, 2020 mm széles, és a tesztelt verzió, az EQB 300 4 Matic összkerékmeghajtású is. Utóbbi szinte kötelező ekkora nyomaték mellett, a 228 lóerő és az azonnal megjelenő 390 Nm nyomaték biztos, hogy kihívást okozna, ha csak két keréken kellene az aszfaltra vinni.

Az „aszfalt” szót különösen ki kell hangsúlyozni, mivel a gyártó a bemutatkozó anyagában, a belső tér részleteit taglaló soraiban így nyilatkozik az autóról: „Az új EQB kompromisszumok nélküli offroadként mutatkozik be: belső terében az exkluzív kényelemhez robusztus formák társulnak”. Az exkluzív kényelem és a robosztus formák mindenképp fedik a valóságot, offroad élményért viszont biztos, hogy nem ezt az autót kell választani, és nem is ezért fogják.

Az elektromos autók esetén mindenkit a hatótáv izgat a legjobban. A katalógus a 66,5 Ah kapacitású akkumulátorral 396-447 km hatótávot ígér. Ez persze csak ideális, és rendkívül „eco” vezetési stílusban érhető el, a tesztautó városi körülmények között, ahol nagy a rekuperáció, vagyis az áram-visszatermelés aránya, reálisan 350-400 km hatótávot tud, autópályán a visszatermelés hiánya viszont lefaraghat még a kilométerekből.

Tölteni 11 kWh-val lehet egyenerámú AC töltőről és 100 kWh-val váltóáramú DC töltőről. Amennyiben az autóval oda lehet férni egy DC töltőhöz, és az le is tudja adni a teljes teljesítményét (spolier: nem tudja), akkor 80 százalékra akár 32 perc alatt is fel lehet tölteni az autót.

A Mercedes me Charge szolgáltatása, amely egy nagyobb, és a márka digitális ökoszisztémáját összefogó Mercedes me platform része, segítségével könnyedén összeköthető az autó az okostelefonos Mercedes alkalmazással. Az applikáció rengeteg hasznos információval lát el, távolról lehet nyitni, zárni, az optimális töltési teljesítményhez az akkumulátorok előtemperálását bekapcsolni stb.

Az autóba beülve műbőrkárpit fogad, az anyagok igényesek, a polírozott fémfelületek tényleg fémből vannak (legalábbis fémesen hidegek), a látványt a már más Mercedesekből jól ismert turbinaszerű légbeömlők és a közös keretben, de két külön képernyőként megjelenő digitális kijelzők uralják.

A kormányon nyomásra is érzékeny tochpadek kaptak helyet fizikai gombok helyett. Mintha a mérnökök is sejtették volna, hogy ez nem az igazi, igyekeztek domborulatokkal jelezni, hogy a kis területen rendkívül összezsúfolt funkciók hol kapnak helyet, mégis, nincs olyan helyzet (talán a hangerőszabályzás kivételével), amikor ne kéne odanézni és „összenézni” a képernyőkkel, hogy pontosan mit is csinálunk az ujjbegyeinkkel.

A Mercedes az utóbbi években igyekszik elmozdulni egy olyan értékesítési modell irányába, amelyben a vásárló a szervizen kívül is folyamatos kapcsolatban marad a kereskedővel, előfizet szolgáltatásokra, távolról engedi frissíteni az autó szoftverét és hasonlók.

A német versenytársak közül a méretben egy leheletnyit kisebb Audi Q4 e-tron quattro szintén 24 millió forintról indul, a BMW iX3 már 2020-tól a piacon van, és az ára 24-29 millió forint között mozog. A Lexus RZ 450e – igaz erősebb motorral, és futurisztikus formákkal – már 27,5 millió forinttól indul, a Volvo még számításba jöhetne, de nem gyárt ekkora méretben tisztán elektromos autót egyelőre, ahogy a Land Rover sem.