Magyarország aranytartalékának jelentős növekedése

Magyarország aranytartaléka az elmúlt évtizedben közel 3000 százalékkal növekedett, ami nemzetközi összevetésben is kiemelkedő. A nemesfém továbbra is népszerű tartalékolási eszköz, de annak likviditása és felhasználhatósága kérdéses.

Magyarország arany iránti érdeklődése töretlen, egy friss kutatás szerint az ország aranytartaléka egy bő évtized alatt közel 3000 százalékkal bővült. A City Index kutatása alapján ez a növekedés a legnagyobb a vizsgált időszakban globális összevetésben. Lengyelország a második helyen áll, 122 százalékos növekedéssel, míg a fejlett gazdaságok kevésbé nyúltak aranytartalékaikhoz.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Covid idején több lépésben növelte az ország aranytartalékát 94,5 tonnára, ami magyar fejenként közel tíz gramm aranytartalékot jelent. Korábban Nagy Márton, a jegybank akkori alelnöke, jelenlegi nemzetgazdasági miniszter az aranytartalék növelése ellen foglalt állást, mondván, hogy az arany illikvid eszköz és költséges tárolni.

Az arany továbbra is értékálló eszközként szolgál, különösen gazdasági viszontagságok idején, és elméletileg segíthet az infláció kordában tartásában. Azonban az elmúlt években az infláció rekordmagasságokba emelkedett, és a forint árfolyama is jelentős zuhanásba kezdett, amit a szakértők szerint az energiaárak miatt megcsappant devizaállomány okozott, nem pedig a felhalmozott aranytartalék.

Az MNB-től érkezett válaszok szerint a növekedett aranytartalékkal nem történt különösebb gazdálkodás. A jegybankok gyakran alkalmaznak konzervatív tartalékolási stratégiát, például az Egyesült Államok Federal Reserve-je több mint 8000 tonnányi aranyat tartalékol, ami a világ legfejlettebb gazdaságának egyik legfontosabb tartalékát képviseli.

Európában Franciaország rendelkezik a legnagyobb aranytartalékkal, több mint 2400 tonnával, míg Portugália 382 tonnával közelíti meg ezt az értéket. Az arany jellemzően felértékelődik válságok idején, és a cikk készültekor az arany unciája több mint 2300 dollárt ért.

Az aranytartalék növekedése ellenére az arany piaci értéke részben nosztalgiafaktorból adódik, és az elektronikai hulladékból történő aranykinyerés is egy létező iparág. Kínában például az ingatlanpiac összeomlása után az arany szerepe felértékelődött, és az emberek ékszer helyett aranybogyó formájában is vásárolják az aranyat.