Nagy többséggel támogatja a palesztin államiságot az ENSZ Közgyűlése

Az ENSZ Közgyűlése pénteken elsöprő többséggel, 143:9 arányban fogadott el egy határozatot, amely kimondja, hogy a palesztinok teljes jogú tagságra jogosultak az ENSZ-ben, 25 ország tartózkodott a szavazástól.

A határozatot az Egyesült Arab Emírségek, az ENSZ arab csoportjának jelenlegi elnöke készítette elő, és a Közgyűlés a palesztin tagság kérdésével foglalkozott, miután az Egyesült Államok megvétózta a Biztonsági Tanács előtt a palesztin állam teljes jogú tagságának elismeréséről szóló határozatot. A BT tagjainak többsége támogatta a lépést, de az Egyesült Államok szerint a palesztin államiság elismerését az izraeliek és a palesztinok közötti tárgyalások útján kell elérni.

Az ENSZ alapokmánya szerint a Közgyűlés csak a Biztonsági Tanács jóváhagyása után adhat teljes jogú tagságot egy nemzetállamnak, azonban a pénteken elfogadott határozat kifejezetten kimondja, hogy a palesztin kérdés kivétel, és nem teremt precedenst. Ez a megfogalmazás a szövegről folytatott tárgyalások során került bele, amikor egyes országok aggodalmukat fejezték ki, hogy Tajvan és Koszovó hasonló úton indulhat el az államiság felé vezető úton.

Rijád Manszúr, Palesztina ENSZ-nagykövete a szavazás előtt azt mondta a közgyűlésnek, hogy a palesztinok teljes jogú ENSZ-tagsághoz és államisághoz való joga „nem képezi vita tárgyát, ezek a palesztinok eredendő jogai”. Ezzel szemben Izrael ENSZ-nagykövete, Gilad Erdan szerint a palesztin állam megszavazása „a terrorállam” meghívását jelentené a Közgyűlésbe, és kiváltságokkal jutalmazná a zsidó civileket gyilkoló „terroristákat”, az ezt támogató tagállamokat pedig „zsidógyűlölőknek” nevezte.

A közgyűlési szavazás nem nélkülözte a drámaiságot. A palesztin nagykövet beszéde végén a levegőbe emelte az öklét, és „Szabad Palesztinát” kiáltott, mire a közgyűlés tapsban tört ki. Az izraeli nagykövet a Hamász katonai vezetőjének, Yahya Sinwarnak a képét tartotta magasba, akit az október 7-i Izrael elleni támadások kitervelőjének tartanak, majd ledarálta az ENSZ alapokmányát.

A határozat elfogadása néhány kisebb diplomáciai előnyt biztosít a palesztinoknak. Ezentúl ábécésorrendben ülhetnek a tagállamok között; a Közgyűlés ülésein bármilyen témában felszólalhatnak, ahelyett, hogy csak palesztin ügyekre korlátozódnának; javaslatokat és módosításokat nyújthatnak be; és részt vehetnek az ENSZ-konferenciákon és a Közgyűlés és más ENSZ-szervezetek által szervezett nemzetközi találkozókon.

A határozat kimondja, hogy „a Palesztin Állam jogosult az ENSZ-tagságra”, és javasolja, hogy a Biztonsági Tanács vizsgálja újra a kérdést, és szavazza meg a tagságot. Az Egyesült Államok ENSZ-képviseletének szóvivője szerint, ha a Közgyűlés visszautalja a kérdést a Biztonsági Tanács elé, akkor az USA újra megvétózza.

A palesztinokat az ENSZ jelenleg megfigyelő államként ismeri el, ezt a státuszt 2012-ben adta meg nekik a Közgyűlés. Nincs joguk szavazni a Közgyűlés határozatairól, és nem jelölhetnek az ENSZ-ügynökségekbe. Az ENSZ Közgyűlése most határozatban szólította fel a Biztonsági Tanácsot, hogy vizsgálja felül korábbi elutasító döntését a palesztin állam elismeréséről, és tegye lehetővé, hogy Palesztina az ENSZ 194. tagállama legyen.

Az Egyesült Államok előzőleg közölte, hogy nemmel szavaz az arab államok és palesztin hatóság támogatásával voksolásra bocsátott tervezetről. Spanyolország, Írország, Málta és Szlovénia az ENSZ-től függetlenül is jelezte, hogy készek elismerni önálló államként Palesztinát. A Ciszjordánia felett irányítást gyakorló, Fatah által vezetett Palesztin Nemzeti Hatóság megfigyelőként eddig is jelen volt a nemzetközi szervezetben, a Hatóságnak azonban nincs befolyása a Hamász által irányított Gázai övezet fölött.