Miért káromkodunk annyit és olyan cifrázva?

A káromkodás mindennapjaink része, és a nyelvészek szerint egyre elfogadottabbá válnak a korábban tabunak számító szavak. Az Egyesült Királyságban például a f*** you és a sh*t szavakat töltelékszóként használják, és ezek gyakran hangulatszóként funkcionálnak, vagy a csoport összetartozását erősítik a beszélgetések során.

A káromkodás története

A kutatók szerint a beszélt nyelv kialakulásával egyidőben kezdtek el káromkodni az őseink. A szómágia, azaz a szavak erejébe vetett hit áll a káromkodások mögött. Az átok szavak és a káromkodások célja a feszültség és a tehetetlen düh levezetése, ami gyakran mások sértegetésébe torkollik.

A magyar káromkodások sajátosságai

A magyarok híresek a káromkodások terén, és képesek hosszú, összetett szitkokat alkotni. A világ leghosszabb, 600 szóból álló szidalma is magyar nyelven született meg, Horváth Mihály 1663-as szitoklevelében. Jókai Mór is híres volt a káromkodások terén, például az alábbi idézettel: „Hát azt a Júdás apostollal összecimborázott aprópénzhamisító Poncius Pilátusát a jeruzsálemi Golgotha hegyén Krisztus káromló latorképpen keresztrefeszített paraszt öregapádnak! Nem állsz meg mindgyár!?”.

A magyar nyelv és a káromkodás

A magyar nyelv a török korban vált durvábbá, és azóta is gazdag a káromkodásokban. A nyelvészek szerint ez annak köszönhető, hogy a magyar nyelv erősen metaforikus és képi megfogalmazásokban gazdag.

A Ma is tanultam valamit podcast legújabb adásában Tapasztó Orsi és Jocó bácsi a káromkodások és cifra kifejezések világába kalauzolnak el minket. Megtudhatjuk, hogy vajon valóban többet káromkodunk-e, vagy csak a társadalmi határok tolódtak ki, és hogy mely szitokszavak egykor gyógyíthatatlan betegségekre utaltak. A műsorban szó esik a káromkodás és a trágárság közötti határvonalról is.