A befektetési alapok és állampapírok csatája
Idén új szintre emelkedett a befektetési alapok és állampapírok közötti verseny a lakossági befektetők körében: az első negyedévben a befektetési alapok állománya 921 milliárd forinttal nőtt, míg az állampapíroké csak 170 milliárddal.
Az év első három hónapjában a magyar háztartások befektetési alapokban tartott vagyonának mértéke meghaladta a 9550 milliárd forintot. Ezzel szemben a bankbetétek állománya több mint 400 milliárd forinttal, az állampapíroké pedig 170 milliárddal bővült. A befektetési alapok növekedésében jelentős szerepet játszott a lakosság kereslete és az átértékelődési hatás is. A részvények esetében azonban az állománynövekményt főként a pozitív átértékelődés okozta.
A befektetési alapok között a kötvényalapok maradtak a legnépszerűbbek, állományuk közel 4000 milliárd forintot tett ki márciusban. A vegyes alapok 1990 milliárd forinttal, az ingatlanalapok pedig 1304 milliárd forinttal követték őket. A bankbetétek is profitáltak a PMÁP-kamatfizetésekből, az első negyedévben az állományuk jelentős növekedést mutatott, a legtöbb pénz a látra szóló betétekben landolt.
Az állampapírok állományának növekedése azonban visszafogottabb volt, részben a DKJ iránti kereslet csökkenése miatt. Márciusban az állomány 685 milliárd forintra csökkent, ami 58 milliárdos mínuszt jelent a negyedévre. A DKJ-k már nem olyan vonzóak, mint a korábbi magas hozamok idején.
Fontos megjegyezni, hogy az állampapírok piaci és névértéken számolt állományai között jelentős különbség van. A piaci értéken számolt adatok szerint a negyedévben 170 milliárd forintos növekedést mutatnak, míg a névértéken közölt adatok szerint ez 670 milliárd forint. A különbség oka, hogy a piaci adatok tartalmazzák a felhalmozott kamatot is, míg a névértékes adatok a nettó állományt, beleértve a visszaváltásokat is. A nettó állományváltozás azt mutatja, hogy a lakosság nettó kereslete meghaladja a piaci tranzakciós adatot, a különbséget pedig a kamatkifizetések magyarázzák.
Az állampapírok piaci állományának mérsékelt növekedése mellett a lakosság államadósság-finanszírozásban betöltött szerepe is csökkent a negyedévben, míg a külföldi befektetők részaránya nőtt. A bankok és biztosítók részaránya csökkent, az alapkezelőké viszont emelkedett.