Az orosz vadászgépek és a nyugati szankciók hatástalansága

Az orosz hadiipari vállalatok, mint az Irkut (2023-tól Jakovjev), ügyesen kerülik meg a nyugati szankciókat, és jelentős mennyiségű külföldi alkatrészt szereznek be vadászgépek gyártásához, ami különösen aggasztó lehet Ukrajna számára.

A The Moscow Times jelentése alapján az orosz hadiipar, amely a Rosztek vállalatbirodalom részeként működik, az ukrajnai háború kitörése óta körülbelül félmilliárd dollár értékben vásárolt külföldi alkatrészeket. Ezeket az alkatrészeket a Jakovjev repülőgépgyártó vadászgépek előállítására használja fel. A vállalat vámstatisztikai adatai szerint 2021 óta a beszerzett külföldi technológia értéke megközelítheti a 900 millió dollárt.

A Jakovjev több helyszínen is rendelkezik gyártókapacitással, többek között Irkutszkban, Voronyezsben és Uljanovszkban. A vállalat a többcélú SZU-30-as vadászgépeket, a Jak-130-as harci kiképző repülőgépeket, valamint polgári típusokat is gyárt.

Az SZU-30-as vadászgépek különösen fontosak az orosz haderő számára, hiszen ezeket rendszeresen bevetik az ukrajnai frontvonalon. Ezek a gépek nemcsak a katonai helikoptereknek nyújtanak fedezetet, hanem más vadászgépek támogatásában is részt vesznek. Az Oryx adatai szerint az ukrajnai konfliktus során eddig legalább 70 orosz vadászgép vált a harcok áldozatává, és 2024 elején egy rövid időszak alatt legalább 11 SZU-30-as gépet veszítettek el.

Jelenleg még legalább 100 darab SZU-30-as vadászgép áll az orosz haderő szolgálatában, ezek a gépek a legmodernebbek közé tartoznak.

Ezzel párhuzamosan, a NATO-tagállamok közül Litvánia készen áll arra, hogy katonákat küldjön Ukrajnába az ukrán hadsereg képzéséhez, bár a litván alakulatok nem vennének részt az orosz hadsereg elleni harcokban, csak kiképzési feladatokat látnának el. Vilnius készen áll elindítani csapatait, ha a kijevi kormány ezt kéri, de egyelőre még nem kérték. Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök elismeri, hogy a hadsereg Ukrajnába küldése valószínűleg provokálná Oroszországot, de hangsúlyozza, hogy ha Moszkva válasza miatt aggódnának, nem küldenének semmit a megtámadott Ukrajnának. Šimonytė szerint Vlagyimir Putyin nem fog atomfegyvert használni Ukrajnában, mivel a radioaktív sugárzás Oroszország területére is jutna, illetve arról is beszélt, hogy Litvánia nem segít majd az ukrán kormánynak a sorkatonaság elől menekülő férfiak hazadeportálásában.

A NATO szerepének fontosságát hangsúlyozva Németh Zsolt, a Magyar Atlanti Társaság keddi konferenciáján elmondta, hogy ha Magyarország nem lenne a szövetség tagja, akkor valószínűleg nem Ukrajna, hanem Magyarország védekezne egy orosz támadással szemben. Németh szerint a NATO nem oroszellenes szervezet, és nem tervezi Oroszország megtámadását, de képes megvédeni tagjait egy orosz támadástól. Az, hogy Oroszország fenyegetésnek tekinti a szövetséget, bizonyíték arra, hogy Moszkva uralmat akar gyakorolni a NATO-tagok felett. A magyar szuverenitás védelme érdekében Németh szerint a leghatározottabban kell fellépni minden olyan törekvéssel szemben, amely a magyar közvéleményt a NATO-val szembe fordíthatja.

Az ukrán katonák mentális állapotának romlása is aggodalomra ad okot. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, Kaiser Ferenc szerint az ukrán haderő mentálisan erodálódott, mivel vannak olyan egységek, amelyek már két éve a fronton harcolnak, és ez mentális kimerültséghez vezet. Kaiser szerint az orosz haderő is túlfeszíti az embertartalékait, és hasonló problémákkal küzdhetnek, mint az ukránok. Az orosz haderő állapotára kisebb a rálátásunk, de a nemzeti kisebbségeket és a szegényebb területekről származókat küldik elsősorban harcolni, így a veszteségek ott máshogy csapódnak le.