Küszöbön áll Malájzia szétesése?
A félszigeti maláj elit hosszú ideig uralta Malajziát, amelynek gyors fejlődését nem kis mértékben Sarawak és a szomszédos Sabah államok természeti erőforrásai tették lehetővé, ennek ellenére a régió a politikai és gazdasági hatalomból alig részesült. Az elmúlt években viszont Sarawak kormánya arra ösztönözte a lakosságot, hogy segítsék a teljes autonómia és a gazdasági önellátás felé vezető ambiciózus terv megvalósításában.
A terv mögött az állam Gabungan Parti Sarawak (GPS) kormánykoalíciója áll, amely nélkül a szövetségi parlamentben Anwar Ibrahim miniszterelnök nem biztosíthatta volna a 2022-es országos választások után a kormányfői tisztséghez szükséges parlamenti létszámot. A végső cél Sarawak és Sabah önkormányzatiságának visszaállítása az úgynevezett Malajziai Megállapodásban foglaltak szerint, amely kiterjed az egészségügyi ellátásra, az oktatásra és a két államban található bőséges természeti erőforrások kezelésére.
A maláj politikai rendszer alapja a szövetségi képviseleten alapuló demokratikus alkotmányos monarchia, amelyben a Yang di-Pertuan Agong (vagyis a legfőbb szultán) – az egyes maláj államokban uralkodó kilenc szultán egyike – az államfő. Sarawak előnyös helyzetben van ahhoz, hogy elismertesse Malajzia két borneói államának jogait, az 1963-as szerződés alapján, amely annak idején egyesítette őket Malajziával és Szingapúrral a Maláj föderáció megalakításában.
Sarawak megpróbál valódi állammá válni az államon belül és az autonómiára való törekvése részben máris sikerrel járt, mivel tárgyalásokat folytatott a nemzeti energiaipari óriáscéggel, a Petronasszal, hogy nagyobb részesedést kapjon az államban kitermelt kőolajból és földgázból származó bevételekből. A közelmúltban Sarawak – kihasználva nagy vízenergia-tartalékait – Japán és Dél-Korea számára zöld hidrogén szállítására irányuló megállapodásokat kötött, továbbá előzetes tárgyalásokat folytat Szingapúrral, hogy akár 1000 megawattnyi vízenergiát küldjön a városállamba tenger alatti kábeleken keresztül.
Az év elején Abang Johari Openg, Sarawak 2017-től hivatalban lévő miniszterelnöke bejelentette, hogy folyamatban van az állam első kereskedelmi bankjának létrehozása. Emellett a tervek szerint az állam átveszi a Malaysia Airlines vidéki légi járatát, a MASWingset, ezáltal létrehozva 2025-re Sarawak egyetlen légitársaságát.
Nem mindenhol szeretik a maláj nacionalizmust
Az állami vezetők egyre hangosabban nyilatkoznak a közérdekű kérdésekben is, mint például a közelmúltban az Allah márkájú zoknik árusítása miatt kitört botrányban, amelynek eredményeként számos boltban robbantak Molotov-koktélok. Abdul Karim Rahman Hamzah, az állam idegenforgalmi minisztere sürgette a rendőrségnél, hogy tartóztassák le az UMNO ifjúsági vezetőjét, amiért bojkottkampányt indított a sértő zoknit árusító szupermarketlánc üzletei ellen.
Sarawak 2,5 millió lakosának kisebb részét teszik ki a muszlimok, ellentétben a félszigettel, ahol a maláj-muszlimok vannak többségben. Az államban az alapvetően keresztény, kisebb részben muszlim vallású ibánok a lakosság 28 százalékát adják, ők a legnagyobb etnikai csoport Sarawakban, Malajzia egyetlen keresztény többségű államában. A muszlimok ezért az államban nem remélhetik, hogy a többi közösség támogatása nélkül monopolizálni tudják a politikai hatalmat.
Megfigyelők szerint a félszigeten növekvő maláj nacionalizmussal szembeni ellenállás Sarawakban szinte általános, és közvetlenül kapcsolódik a nagyobb állami autonómia iránti követelésekhez. A szövetségi kormánynak még le kell zárnia az oktatási és egészségügyi autonómiáról szóló tárgyalásokat, és még azt sem tudni, hogy Sarawak és Sabah képes lesz-e keresztülvinni a szövetségi parlamenti helyek 35 százalékos arányára vonatkozó követelését.
A sarawaki kormányzat lépései részét alkotják annak a törekvésnek, hogy teljes autonómiát szerezzen a szövetségen belül, ami nem egyedülálló jelenség, hiszen más országokban is láttunk már erre példát.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa.