Orosz kibertámadások Németország ellen és az ukrán konfliktus következményei
Németország válaszlépéseket helyezett kilátásba az oroszországi kibertámadásokra, amelyeket egy állítólagosan az orosz katonai hírszerzéshez kötődő csoport hajtott végre.
Annalena Baerbock német külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország számára következményei lesznek annak a kibertámadásnak, amelyet állítólag egy, a katonai hírszerzéséhez kötődő csoport irányított. A támadások 2023 januárjában történtek, amikor Berlin szerint orosz aktivista hackerek több német weboldalt offline állapotba küldtek. Ez a cselekedet válasz volt arra a döntésre, hogy Németország páncélosokat küld Ukrajnába.
Baerbock egy adelaide-i sajtótájékoztatón elmondta: "A tavalyi támadást egyértelműen az APT28 nevű orosz csoportnak tulajdoníthatjuk, amelyet az orosz katonai hírszerző szolgálat irányít". A német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az orosz állami hackerek által végrehajtott kibertámadások teljesen elfogadhatatlanok, és nem maradhatnak következmények nélkül.
Továbbá, márciusban a német kiberbiztonsági ügynökség és az Alphabet kutatói arról számoltak be, hogy egy APT29 nevű, hasonló csoport több német politikai pártot is célba vett. Céljuk a hálózatokba való behatolás és adatlopás volt.
A kibertámadások hátterében álló geopolitikai feszültségek továbbra is éreztetik hatásukat. A brit védelmi minisztérium pénteken közzétett hírszerzési jelentésében megjegyezte, hogy az ukrán dróntámadások, mint például az április 27-i kuscsevszkajai repülőtér elleni rajtaütés, váratlan költségekkel járnak Oroszországnak. A támadás következtében az oroszok mintegy 40 harci repülőt távolítottak el a reptérről, és más bázisokon helyezték el őket, a frontvonaltól távolabb, ami növeli a bevetések hosszát, több üzemanyagot igényel, és nagyobb nyomást helyez a légierő személyzetére. Ezek az események is rávilágítanak arra, hogy a kiberterületen és a fizikai harctéren egyaránt folyamatosan alakulnak a konfliktusok, és mindkét oldalnak számolnia kell a következményekkel.