Vissza a jövőbe: a pénz forradalmi átalakulása az aranyra irányítja a figyelmet
Az elmúlt évek világgazdasági és tőkepiaci folyamatai „megágyaztak” az arany térnyerésének, és az aranyra irányuló figyelem fokozódása illeszkedik egy mélyebb pénzügyi megatrendhez, a jelenleg is zajló pénzforradalomhoz.
A pénz jövője a szemünk előtt formálódik, és bár a jövő pénzének kontúrjai még nem egyértelműek, a változásból adódó bizonytalanságnak és útkeresésnek már látható jelei vannak. Az arany alkalmas arra, hogy a jelenlegi bizonytalan időszakban menedékként szolgáljon, így az egyik legősibb pénzügyi eszköz kísérhet át minket a következő pénzkorszakba.
Az utóbbi hónapokban az arany árfolyama jelentős emelkedést mutatott, az idei év elején áttörve a 2000, majd a 2200 és 2300 dolláros szintet, áprilisban pedig már a 2400 dollárt is megközelítette. Az arany így az idei évben csaknem ötödével értékelődött fel. Az arany sajátos jellegéből és nemzetközi pénzügyekben elfoglalt kiemelkedő pozíciójából adódóan is fontos áttekinteni, hogy milyen tényezők mozgathatták az árfolyamát a közelmúltban.
Az arany egyedülálló pénzügyi eszköz, amely évezredek óta összefonódott a gazdagság, a stabilitás, a jólét és a bizalom fogalmával. Történelmi szerepét olyan tulajdonságoknak köszönheti, amelyek révén kiemelkedően jól tudta betölteni a pénzfunkciókat, legyen szó árupénzként való használatról, a nemzetközi monetáris politikai térben elfoglalt helyről, vagy a globális tartalékok egyik legfontosabb elemeként való megmaradásról.
Az arany térnyerésének hátterében több tényező is állhat: a globális infláció emelkedése, a volatilis eszközárak, az ellátási láncokat érő sokkok, valamint a geopolitikai feszültségek. Az arany gyakran funkcionál menedékeszközként válságok idején, illetve bizonytalan piaci környezetben. Az aranytartalék kapcsán nincs hitelkockázat, mivel a fizikai formában tárolt arany nem valakivel szembeni követelés, hanem kézzel fogható reáljószág.
Különösen figyelemreméltó, hogy a jegybankok újra érdemi aranyvásárlóként jelentek meg a piacon. A jegybankok aranykereslete 2021-ben és 2022-ben is jelentősen emelkedett, 2022-ben történelmi csúcsot döntött, az összes vásárlás 1082 tonnát tett ki, 2023-ban pedig 1037 tonnát. A jegybanki aranyvásárlások elsősorban Kínához, Szingapúrhoz, Törökországhoz, Indiához, Japánhoz, Lengyelországhoz és Csehországhoz köthetők. A Magyar Nemzeti Bank már 2018-ban megtízszerezte az aranytartalékot, majd 2021-ben további vásárlási programot vitt véghez, mellyel az aranytartalék nagysága 94,5 tonnára emelkedett.
A pénzügyi rendszer forradalmi átalakulása várhatóan növeli az arany jelentőségét a pénzrendszeren belül. A 2007-2008-as globális gazdasági és pénzügyi válság rámutatott a pénzügyi rendszer diszfunkcionalitásaira, és a válság után a közgazdasági gondolkodás megújulásának részeként a pénzről és pénzrendszerről való gondolkodás alapjaiban változott meg. A jegybankok is egyre aktívabb szerepet vállaltak az erőforrások allokálásában, és a Magyar Nemzeti Bank úttörő szerepet vállalva, kiemelten épített a célzott eszközökre.
A technológiai fejlődés és a digitalizáció szintén hozzájárul a pénz forradalmi átalakulásához. A pénz digitalizációja természetes fejlemény, de nem veszély nélküli. A készpénz tranzakciókban betöltött szerepe számos fejlett országban jelentősen csökkent, és ez a trend várhatóan folytatódni fog. A digitális korban a társadalmi bizalom biztosításának kulcskérdése, hogy az állam hogyan „viszi át” a bizalmat a digitális térbe.
Az arany iránti kereslet trendszerűen emelkedett, különösen a jegybankok körében. A pénz jelenleg is zajló forradalmi átalakulása olyan környezetet teremt, amiben az arany erényei felértékelődnek. Az arany értékét adó jellegzetességeket, mint a bizalom, nem érinti a fejlődés, így az arany továbbra is a biztonság szinonimája maradhat. Az arany alkalmas arra, hogy a jelenlegi bizonytalan időszakban menedékként szolgáljon, és átvezessen minket a pénz jövőjébe.