Az ESG-törvény és a magyar vállalkozásokra vonatkozó következmények
Az ESG-törvény és a hozzá kapcsolódó EU-s szabályozások jelentős változásokat hoznak a magyar vállalkozások számára, amelyeknek mostantól fenntarthatósági jelentéstételi és átvilágítási kötelezettségeik lesznek.
A CMS nemzetközi ügyvédi iroda által szervezett webináriumon dr. Kovács Veronika és dr. Jókay László részletezték az ESG-törvény és a fenntarthatósági jelentéstétel magyarországi vonatkozásait. Az ESG-törvény két fő kötelezettségkört határoz meg: a "kötelező fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségeket" és a "fenntarthatósági jelentéstételt". Az előbbi nem az EU-s CSDDD irányelv átültetése, míg az utóbbi a CSRD irányelv eredményeként került be a magyar jogba, a számviteli törvény módosításával.
A fenntarthatósági jelentéstétel háttere és követelményei
A fenntarthatósági jelentéstétel előzménye az EU-ban az NFRD irányelv volt, amely nem hozta meg a várt eredményeket. A CSRD irányelv ezt követően jött létre, amely már auditálást is előír a fenntarthatósági jelentések tartalmára vonatkozóan. A CSRD 2024. január 1-jével került átültetésre a magyar jogba.
A CSRD irányelv mintegy 50 ezer EU-s vállalkozást érint, és a fenntarthatósági jelentéseknek az uniós normák szerint kell elkészülniük. A magyar Számviteli törvény határozza meg az érintett vállalkozások körét, és a kötelezettségek fokozatosan lépnek hatályba. A közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak 2025-ben kell közzétenniük a 2024-es évre vonatkozó fenntarthatósági jelentést.
Az ESG-törvény és a fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségek
Az ESG-törvény személyi hatálya a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokra terjed ki, és a fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségek 2025-ben kezdődnek meg a 2024-es évre vonatkozóan. A kötelezettségek kiterjednek a nagyvállalatokra és a közérdeklődésre számot tartó kkv-kra is, fokozatosan. Az ESG-törvény nem vonatkozik a mikrovállalkozásokra és az MNB által felügyelt szervezetekre.
A törvény módosításai és a kötelezettségek részletei
Az ESG-törvény 2024. április 25-én módosult, és most már lehetőséget biztosít a leányvállalatoknak a mentesülésre, amennyiben az anyavállalat konszolidált ESG-beszámolót készít. A módosítások érintik az ESG-beszámoló mellékletét képező kérdőívet és az összeférhetetlenségi szabályokat is. A vállalatoknak kockázatkezelési rendszert kell kialakítaniuk, és kötelesek ESG-beszámolót közzétenni.
A fenntarthatósági jelentéstétel és az ESG-beszámoló auditálása szükséges, és a vállalatoknak kötelezően használniuk kell ESG-szoftvert. A SZTFH jogköre kiterjed a helyszíni ellenőrzésekre és a szankciókra is, amelyek a fenntarthatósági jelentéstétellel és az ESG-beszámolóval kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén érvényesülnek.