Szinte mindenben megegyezett Putyin és Zelenszkij, két éve már béke lehetne

Ha 2022 áprilisában Putyin és Zelenszkij aláírta volna az isztanbuli egyezményen alapuló békemegállapodás-tervezetet, akkor már két éve véget érhetett volna az ukrajnai háború.

A Die Welt szerint a dokumentum részletei azt mutatják, hogy a felek szinte mindenben megegyeztek, kivéve néhány pontot, amelyeket a két államfőnek személyesen kellett volna megvitatnia, de ez soha nem történt meg. A szerződéstervezet szerint Ukrajna kötelezettséget vállalt volna a „állandó semlegesség” fenntartására, és elutasította volna a katonai szövetségekben, így a NATO-ban való tagságot. Emellett beleegyezett volna, hogy nem szerez nukleáris fegyvereket, nem enged be külföldi csapatokat az országba, és nem adja át katonai infrastruktúráját más országoknak.

Kijev tartózkodott volna a külföldi részvételű hadgyakorlatoktól és a katonai konfliktusokban való részvételtől, de semmi sem akadályozta volna meg abban, hogy az Európai Unió tagjává váljon.

Az ENSZ biztonsági garanciája

Cserébe Oroszország megígérte volna, hogy többé nem támadja meg Ukrajnát, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja biztonsági garanciákat nyújthatott volna Ukrajnának. „Ukrajna elleni fegyveres támadás” esetén a kezes államok támogatást ígértek volna Kijevnek, amely a kezesek közös vagy egyéni fellépésével valósulhatott volna meg.

Krím és a Donbász maradna orosz kézen

A tárgyalások során az isztambuli megbeszélések után az online folytatott megállapodástervezet szerint a Krím félszigetre és Szevasztopol kikötőjére nem vonatkoztak volna a biztonsági garanciák, így Kijev gyakorlatilag Oroszországnak adta volna az ellenőrzést a félsziget felett. A dokumentum homályos maradt Kelet-Ukrajna mely részeire nem vonatkoznak a védelmi garanciák, de Kijev beleegyezett volna, hogy kizárja azon donyecki és luhanszki régiók egyes részeit, amelyeket Oroszország már a háború kezdete előtt ellenőrzött.

A katonai erők kérdése is tisztázatlan

A csapatkivonás részleteit az államfőknek kellett volna megbeszélniük, és voltak vitás pontok, például Oroszország kvázi vétójogot követelt magának a védelmi mechanizmus alkalmazására. Az ukrán hadsereg jövőbeni méretének kérdése is megoldatlan maradt, ahol Kijev 250 ezer, Oroszország pedig 85 ezer katonás kontingenst javasolt.

Politikai problémák

Politikai kérdések is felmerültek, például Ukrajna nem értett egyet az orosz követelésekkel, hogy az orosz legyen a második hivatalos nyelv, és törvényileg tiltsák be a „fasizmust, nácizmust és az agresszív nacionalizmust”. A megállapodástervezet azt mutatja, hogy a felek közel álltak egy esetleges 2022 áprilisi békemegállapodáshoz, de a fennmaradó nézeteltéréseket Putyinnak és Zelenszkijnek személyes beszélgetés keretében kellett volna megoldaniuk.

Távol a tárgyalásoktól

Ukrajna több hónapja védekezésben van, és súlyos veszteségeket szenved el. A megállapodástervezet 18. cikkelye szerint a tárgyalók azt feltételezték, hogy Zelenszkij és Putyin 2022 áprilisában aláírja a dokumentumot. David Arahamija szerint Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy London „nem ír alá semmit Putyinnal” és Ukrajnának folytatnia kell a harcot, ami valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy a megállapodás nem jött létre.