Német vállalatok aggodalmai Magyarországon és az Aldi dupla kasszázásának kudarca
Magyarországon a német cégek képviselői szerint a politikai szabályozói környezet és a nacionalista politika miatt nőnek a kihívások, míg Németországban az Aldi dupla kasszázásának bevezetése nem hozta meg a várt eredményeket.
Magyarországon a német befektetők egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek a kormány nacionalista politikája és a különadók miatt, különösen az autóipari ágazaton kívül. A Német Keleti Vállalkozások Szövetségének elnökhelyettese, Philipp Haussmann szerint a magyar kormány fokozza a külföldi befektetők megfélemlítését. A Spar és a magyar kormány közötti vita, valamint Lázár János építésügyi miniszter kijelentései is aggodalmat keltettek a külföldi befektetők körében.
A német befektetések értéke Magyarországon három év alatt harmadával csökkent, ami a kormányzati beavatkozásokkal és különadókkal függ össze. Az EU által felfüggesztett támogatások és a szűk költségvetési mozgástér miatt a beruházástámogatási források is megcsappantak. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérése szerint a vállalatok számos kihívással néznek szembe, mint például a gyenge kereslet, a magas munkaerőköltségek és a szakképzett munkaerő hiánya.
A német vállalatok jelentős befektetői Magyarországnak, különösen az autóiparban, és a versenyszféra dolgozóinak mintegy tizedét foglalkoztatják. A kereskedelmi szektor kilátásai a legrosszabbak, míg a feldolgozóipar és a szolgáltató szektor optimistább. A vállalatok csaknem egyharmada tervez új beruházásokat, és több mint fele a kereslet hiányát és a munkaerőköltségek kedvezőtlen alakulását tekinti kockázati tényezőnek.
Németországban az Aldi Süd diszkontlánc egyes üzleteiben bevezetett dupla kasszázás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az alkalmazottak szerint a rendszer nehézkes, és a hibák elkerülhetetlenek, ami fokozott nyomást helyez a pénztárosokra. Az Aldi üzemi tanácsa is problémákat jelzett, az alkalmazottak fáradtságról, váll- és nyakproblémákról, valamint hátfájásról számoltak be.
Ezzel párhuzamosan, a német állampolgárok egyértelmű többsége támogatja, hogy Németország és európai NATO-szövetségesei jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat a megváltozott biztonsági helyzetben. A Forsa közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a megkérdezettek 68 százaléka támogatta ezt az intézkedést. A védelmi kiadások növelését leginkább a konzervatív uniópártok, a CDU-CSU támogatói tartják szükségesnek, míg legkevésbé az Alternatíva Németországnak (AfD) szavazói értettek vele egyet. Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy Németország védelmi kiadási költségei idén elérik a GDP két százalékát, amint ezt a NATO célul határozta meg tagjai számára.
Összességében mind a magyar, mind a német üzleti környezetben a vállalatok aggodalmukat fejezik ki a kihívásokkal és a munkakörülményekkel kapcsolatban, miközben Németországban a biztonságpolitikai kihívásokra is reagálniuk kell.