Kína újabb missziót indít a Hold sötét oldalára
Kína a közelgő napokban tervezi egy legénység nélküli űrhajó, a Csang-o 6 küldését a Hold túlsó, "sötét" oldalára, ami előkészíti az utat egy kínai űrhajós Holdra szállásához és egy holdbázis létesítéséhez a déli póluson 2030 előtt.
2007 óta, amikor Kína elindította az első Csang-e nevű küldetését, amelyet a mitikus kínai holdistennőről neveztek el, az ország jelentős előrelépést tett a holdkutatás terén, csökkentve a technológiai szakadékot az Egyesült Államokkal és Oroszországgal szemben. 2019 januárjában Kínának sikerült először eljuttatnia egy űreszközt a Hold távolabbi oldalára, ami az űrkutatásban úttörő lépésnek számított, hiszen korábban senkinek sem sikerült a Hold túloldalán landolnia.
2020-ban Kína több mint négy évtized óta először hozott mintákat a Hold innenső oldaláról, ami szintén történelmi küldetés volt, hiszen ez volt az első alkalom, hogy egy személyzet nélküli űrhajó biztonságosan visszatért a Földre a Hold felszínéről. A mostani, Csang-o–6 nevű küldetésben az előző misszió tartalékkapszuláját fogják majd fellőni, amelynek ugyanúgy mintagyűjtés lesz a feladata, csak éppen a túloldalon, ahol az alacsonyabb vulkanikus aktivitás miatt korábbi, a Hold kialakulásának titkait őrző kőzetek is fennmaradhattak.
A tervek szerint a Csang-o 6 a héten indul, amely a 2020-as küldetés tartalék űrhajóját használja fel. A küldetés célja, hogy a Hold túloldaláról talaj- és kőzetmintát hozzon a Földre. A hatalmas Déli-sark-Aitkin-medence északkeleti oldalán, a Naprendszer legrégebbi ismert becsapódási kráterében tervezik a leszállást, ahol egy mechanikus lapát és egy fúró segítségével mintegy 2 kilogrammnyi mintát fognak gyűjteni. Mivel a Hold túloldala nem látható közvetlenül a földi irányítóközpontból, a 53 napos küldetés során egy a Hold körül keringő adattovábbító (reléző) műhold segítségére lesz szükség, beleértve az eddig még soha meg nem kísérelt felemelkedést a Hold túloldaláról.
A Hold túlsó oldala fontos állomás lehet a távolabbi bolygók eléréséhez, afféle töltőállomásként, továbbindítóként működhet, ami a kínai küldetések stratégiai fontosságát is növeli.
A Csang-o 7 és a Csang-o 8 személyzet nélküli űrhajók küldetését 2026-ban, illetve 2028-ban fogja támogatni ugyanez az átjátszó műhold, amikor Kína megkezdi a Hold déli sarkának vízfeltárását és egy kezdetleges előőrs kiépítését Oroszországgal közösen. Kína célja, hogy 2030 előtt űrhajósai landoljanak a Holdon.
A NASA-t aggasztják Peking sarkvidéki tervei, mivel az amerikai űrügynökség adminisztrátora, Bill Nelson többször is figyelmeztetett arra, hogy Kína minden vízkészletet a sajátjaként követelne magának. Peking viszont azt állítja, hogy elkötelezett a minden nemzettel való együttműködés mellett a "közös jövő" építésében.
A Chang-o 6-on Kína Franciaország, Olaszország, Svédország és Pakisztán, a Chang-o 7-en pedig Oroszország, Svájc és Thaiföld hasznos terheit fogja szállítani. A NASA-t az amerikai törvények tiltják a Kínával való bármilyen közvetlen vagy közvetett együttműködéstől.
Az amerikaiak is saját erőből dolgoznak a Hold meghódításán az Artemis-programban, amelynek első missziója már meg is történt. A távlati cél itt is egy holdbázis, ahol akár hosszabb ideig élhetnek űrhajósok, de előbb még nekik is a holdra szállást kéne összehozniuk. Ennek előkészítő küldetésére már kiválogatták az űrhajósokat, akik még idén megkerülhetik a Holdat, a tervek szerint pedig jövőre jöhet a nagy visszatérés is. Amerika idén februárban tért vissza a Holdra az Intuitive Machines leszállóegységével. A NASA az Artemis-program révén 2026-ban tervez újból embert juttatni a Holdra, de legénység nélküli küldetések már azt megelőzően is lesznek.