Választási kisokos június 9-re
Június 9-én kerül sor a magyarországi önkormányzati és az Európai Parlamenti (EP) választások egyidejű megrendezésére. Az önkormányzati választások szabályai összetettek, különösen a fővárosiak, míg az EP-választások kapcsán felmerülő kérdések között szerepel, hogy a külföldön élő magyarok melyik ország jelöltjeire szavazhatnak, és milyen határidőkkel kell számolniuk az átjelentkezésnél. A választásokra való felkészülés jegyében összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Április 20-án vette kezdetét az ötven napos kampányidőszak a június 9-i önkormányzati és EP-választásokra. A pártok és jelöltek megkezdték az induláshoz szükséges aláírások gyűjtését, és többeknek ez már néhány óra alatt sikerült is.
Az önkormányzati választáson minden nagykorú magyar állampolgár szavazhat, aki rendelkezik magyarországi lakcímmel vagy tartózkodási hellyel, és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, tehát közel 7,7 millió ember. Az uniós állampolgárok is szavazhatnak, ha van magyarországi lakóhelyük és előzetesen kérték felvételüket a központi névjegyzékbe, ők 137 ezer főt tesznek ki. A menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert külföldiek is részt vehetnek a választáson, ha magyarországi lakcímmel rendelkeznek, ez további 35 ezer választót jelent.
Az EP-választáson a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok szavazhatnak, és azok is, akiknek sem Magyarországon, sem más uniós tagállamban nincs lakcímük, de regisztráltak. A korábban levélszavazáshoz regisztráltaknak nem kell újra regisztrálniuk, a többieknek május 15-én 16 óráig van lehetőségük erre.
Az EP-választáson mindenki csak egyszer szavazhat, így a kettős állampolgároknak és azoknak, akik két tagállamban is lakcímmel rendelkeznek, választaniuk kell, hogy melyik ország jelöltjeire adják le voksukat. Az EU más tagországainak magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárai is szavazhatnak a magyar pártok listáira, ha ezt kérik.
Az EP-választáson egy szavazólapot kap mindenki, amin azok a pártok szerepelnek, amelyek megszerezték az induláshoz szükséges 20 ezer aláírást. Magyarország 21 képviselőt küld az Európai Parlamentbe, a mandátumokat a legalább 5 százalékot elérő pártok között osztják szét.
Az önkormányzati választáson a lakóhely befolyásolja, milyen szavazólapokat kapunk. Minden településen és fővárosi kerületben szavazhatunk a polgármesterre és a képviselő-testület tagjaira. A tízezer főnél kisebb településeken egy lapon több jelöltre is lehet szavazni, a nagyobb településeken és fővárosi kerületekben viszont választókerületekre osztva, egy jelöltre lehet voksolni. A fővárosi közgyűlésbe most először pártlistákra szavazunk, a bejutási küszöb itt is 5 százalék.
A budapestiek négy szavazólapot kapnak az önkormányzati választáson (főpolgármester, kerületi polgármester, választókerületi képviselő, budapesti pártlista), a megyei jogú városokban élők kettőt (polgármester, választókerületi képviselő), a kisebb településeken élők pedig hármat (polgármester, önkormányzati képviselők, megyei közgyűlés pártlistája). Emellett egy lapon kell még ikszelni az EP-választásokon.
Június 9-én tartják a nemzetiségi önkormányzati választásokat is azokon a településeken, ahol a legutolsó népszámláláskor legalább 25-en vallották magukat az adott nemzetiséghez tartozónak. A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását is megtartják, ha egy megyében vagy a fővárosban legalább tíz nemzetiségi önkormányzati választást tűztek ki.
Az állandó lakcím szerinti szavazókörben lehet szavazni, de van lehetőség átjelentkezésre vagy mozgóurna igénylésére is. Az önkormányzati választáson csak belföldön lehet szavazni, az EP-választáson viszont az ország bármelyik településén. A külföldön élők a külképviseleteken szavazhatnak az EP-listákra, de az önkormányzati választásokról lemaradnak. Az átjelentkezés határideje május 31.