Az oktatás jelenlegi helyzetéről és a múlt tapasztalatairól
Április végén az oktatás helyzetét értékelve látszólag minden rendben van: a sztrájkok és a polgári engedetlenség véget ért, a tanárok fizetésemelést kaptak, és nincsenek tüntetések.
A béremelés csak az első lépés volt ahhoz, hogy elkezdődhessen a párbeszéd az oktatás problémáiról, hiszen az oktatási rendszer 150 évvel le van maradva. A magyar oktatás túlélte az elmúlt évek válságait, de még mindig súlyos krízisben van, hasonlóan a nyugat-európai oktatáshoz. A megújuláshoz határozott oktatáspolitika szükséges, mint amilyen Finnországban van.
A magyar oktatási rendszer legnagyobb problémája, hogy nincsenek világos céljai, csak hagyományokból adódó okai.
Az oktatásnak nem célja, hanem okai vannak, és ez a hozzáállás akadályozza a valódi megújulást. A tananyag gyakran nem a valós életre való felkészülést szolgálja, hanem a tudományos ismeretek illusztrációját. A valós világ és az iskola világa közötti szakadékot csökkenteni kellene.
Az oktatáspolitikai döntések gyakran politikai elvárásokat tükröznek, nem szakmai szempontokat.
Az oktatáspolitikai döntések gyakran politikai elvárásokat tükröznek, ami nem segíti elő az oktatás fejlődését. A 2012-es Nemzeti alaptanterv (NAT) készítésekor is a szakmai viták helyett a politikai döntések kerültek előtérbe. A NAT-ban a cél az volt, hogy csak a minimumot határozzák meg, de végül ez nem valósult meg. Gloviczki Zoltán szerint a NAT életem egyik nagy kudarca volt, és a korszerűsítés esélye a tehetetlenségre vezethető vissza, mivel a minimum megvalósítása helyett ismét a régi, elavult tartalmak kerültek előtérbe.
A központosítás és az életpályamodell bevezetése szükséges lépések voltak, de a kivitelezés problémásra sikerült.
A központosítás és az életpályamodell bevezetése szükséges lépések voltak, de a kivitelezés problémásra sikerült. A Klebelsberg Központ (Klik) alá rendelése az iskoláknak működésképtelen volt, és a jelenlegi tankerületi rendszer is csak akkor lehetne működőképes, ha nem jelentene szakmai befolyást. Gloviczki Zoltán szerint a központosítás akkori formája egy "hiperreakció" volt, és ő maga is, valamint Hoffmann Rózsa is átmeneti állapotként tekintettek rá.
A pedagógusok fizetésemelése nem a szakmai előrehaladáshoz kötődött, ami eltért az eredeti elképzelésektől.
A pedagógusok fizetésemelése nem a szakmai előrehaladáshoz kötődött, ami eltért az eredeti elképzelésektől. Gloviczki Zoltán szerint a 2013-as "zéró pontnál megbukott" béremelés hasonló problémákat vetíthet előre, mivel egy rögzített fizetés előbb-utóbb problémássá válik.
Az oktatási rendszer jelenlegi állapota nem támogatja a kompetenciák fejlesztését, inkább a lexikális tudásra helyezi a hangsúlyt.
Az oktatási rendszer jelenlegi állapota nem támogatja a kompetenciák fejlesztését, inkább a lexikális tudásra helyezi a hangsúlyt, ami az érettségi követelményekben is megmutatkozik. Ez a hozzáállás nem segíti elő a diákok valós élethelyzetekre való felkészülését.
Az egyetemek alapítványi fenntartásba kerülése érdekes kísérlet volt, amely eddig működőképesnek bizonyult.
Az egyetemek alapítványi fenntartásba kerülése érdekes kísérlet volt, amely eddig működőképesnek bizonyult, ellentétben az iskolák államosításával, amit az állam központi feladatának tekint.