Iskolák átadása önkormányzatoknak: közpolitikai felelőtlenség?

Az MSZP által benyújtott törvényjavaslat, amely lehetővé tenné az iskolák önkormányzatoknak történő átadását, ha azok ezt kérik, újabb példája a magyar politikai kultúrában gyakori közpolitikai felelőtlenségnek.

2010 után a Fidesz által kiépített vezérelvű autokratikus rendszer gyorsan átalakította a közoktatási rendszert, ami egy oktatási kasztrendszer kialakulásához vezetett. Az önkormányzati iskolák államosítása, az egyházi iskolák expanziójának kormányzati támogatása, az oktatásfinanszírozási rendszer szétverése és az állami iskolák autonómiájának megszüntetése mind hozzájárultak ehhez a helyzethez. A közoktatás tulajdonosi szerkezete így egy évtized alatt drasztikusan megváltozott: 2010-ben az alapfokú oktatási intézmények 84,3%-a még önkormányzati tulajdonban volt, míg 2020-ban az állami iskolák aránya 74,8%-ra, az egyházi iskoláké pedig 17,1%-ra nőtt.

A nem állami tulajdonban lévő iskolák arányának növekedése jelentős társadalmi problémákat okozott. Egy konkrét példa Encs városára mutat rá, ahol az egyházi iskola megjelenése és a középiskola szerkezetváltása a korábbi önkormányzati iskolákból a magasabb státuszú tanulók elvándorlásához vezetett, ami súlyos szegregációt eredményezett.

Az MSZP javaslata, amelyet Vajda Zoltán képviselő nyújtott be, lehetővé tenné az önkormányzatok számára, hogy visszakérjék a korábbi iskoláik fenntartási jogát. A javaslat szerint a települések, ha kívánják, visszakaphatnák az iskoláikat, ami hasonlít a Fidesz által az egyházi iskolák esetében alkalmazott logikához.

A javaslat elfogadása esetén valószínűleg csak a gazdag önkormányzatok élnének a lehetőséggel, míg a szegényebb önkormányzatok nem vállalnák az iskolák átvételét. Ez tovább növelné a tanulók közötti esélykülönbségeket, hiszen a gazdag településeken élők jobb oktatáshoz juthatnának.

A közoktatási rendszer jelenlegi állapotában a tanulók iskolai pályafutását alapvetően az határozza meg, hogy milyen családba születtek. Az MSZP javaslata, ha elfogadnák, még egy dimenzióval bővítené az esélykülönbségeket: a tanulók születési helye is meghatározóvá válna.

Összességében a javaslat nem oldaná meg a közoktatás problémáit, és a rövidtávú politikai haszonszerzés szempontjai felülírnák a közérdek képviseletét. Ezért van az, hogy sokan a Fidesz disszidenseit tartják hitelesebbnek, mint a baloldali ellenzéket.