Az EU szankciókat vetne ki az orosz cseppfolyósított földgázra és új költségvetési szabályokat alkalmaz
Az Európai Unió tervei szerint szankciókat vezetne be az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) ellen, amelyek elsősorban az uniós kikötőkből történő továbbértékesítést és három új orosz terminál behozatali tilalmát érintenék, miközben új költségvetési szabályokat is alkalmazna a tagállamokra.
Az EU a Politico hétfői hírlevele szerint szankcionálná az orosz LNG-t, amelynek exportja az ukrajnai háború ellenére növekszik, és Oroszország új terminálokat épít a kereslet kielégítésére. Néhány uniós ország, mint például Németország és Lengyelország, teljesen leállította az orosz gázimportot, míg mások, mint Belgium, Franciaország és Spanyolország, továbbra is fogadnak és növelik az orosz LNG vásárlásait.
A német gazdasági miniszter, Robert Habeck szerint, ha Németország képes lemondani az orosz gázról, akkor ez más uniós tagállamok számára is ésszerű lépés kellene, hogy legyen. Az olasz energiaügyi miniszter, Gilberto Pichetto Fratin is hozzátette, hogy Olaszország meglenne orosz gáz nélkül.
A spanyol ökológiai váltásért felelős miniszter, Teresa Ribera szerint azonban Spanyolország nem tilthatja be az orosz földgázbehozatalt, amíg más európai országok engedélyezik azt, és hangsúlyozta az egységes fellépés szükségességét. Az Európai Bizottság a szankciók kijátszásának megakadályozása érdekében javasolni fogja az orosz LNG uniós kikötőkből történő továbbértékesítésének betiltását, valamint három új orosz terminál ellen behozatali tilalmat vezetne be.
Ez a lépés nem jelenti az orosz LNG teljes behozatalának megtiltását, de az uniós kikötőkben történő átrakodás és viszonteladás tilalma növelheti a nyomást azokra az országokra, amelyek még mindig orosz gázt vásárolnak, és ez lehet az első lépés a teljes kitiltás felé. A Bizottság a tervek szerint még ezen a héten összeállítja az új szankciócsomagra vonatkozó írásbeli javaslatot, amit az EU állandó képviselői a következő heti ülésükön megvitatnak.
Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy Magyarország nem vétózná meg az új szankciós tervet, mivel az „nem sért közvetlen magyar érdeket”. Ez azt jelenti, hogy most Magyarország támogathatja az új szankciós csomagot, amely az uniós kikötőkben történő átrakodás és viszonteladás tilalmát célozza.
Az Európai Bizottság azonban nem csak a szankciók terén készül lépésekre, hanem a költségvetési szabályok terén is. Tizenegy uniós ország, köztük Magyarország, Franciaország és Olaszország is várhatóan új eljárást kapnak a nyakukba a túlzott állami kiadások miatt, amint az új költségvetési szabályok idén hatályba lépnek. A Bizottság júniusban dönt arról, hogy az egyes esetekben megindítja-e a túlzott hiány esetén követendő eljárást.
Magyarország ellen szinte biztosan lép Brüsszel, miután a tervezett hiánycélt többször módosítva egészen 6,7 százalékig ugrott a magyar deficit 2023-ban. Franciaország, Olaszország és Belgium, amelyek hiánya meghaladja a 3%-os küszöbértéket, és nem tervezik, hogy a következő években visszatérnek a megfeleléshez, nagy valószínűséggel szankciókat kapnak. Az új szabályokat megerősítette az Európai Központi Bank is, amely jelezte, hogy kizárhatja az országokat az új, de még nem tesztelt kötvényvásárlási programjából, ha azok nem követik a túlzott hiány esetén követendő eljárás ajánlásait.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős alelnöke elismerte, hogy lehetnek határesetek, és a bizottság dönthet úgy, hogy nem kezdeményez túlzott hiány esetén követendő eljárást, ha egy ország túlzott hiánya közel van a 3%-hoz. Az euróövezeten kívüli Románia jelenleg az egyetlen olyan ország, amely túlzottdeficit-eljárás alatt áll, de több ország, köztük Lengyelország és Szlovákia, felmentést kérhet a védelmi kiadások miatt. Azonban nem minden védelmi kiadásra vonatkozik az engedékeny bánásmód: a megreformált uniós költségvetési szabályok értelmében a védelmi célú kormányzati beruházások növekedése diszkontálható, de az ismétlődő védelmi kiadások nem.