A vízerőművek jövője a klímaváltozás árnyékában
A klímaváltozás okozta egyre súlyosbodó vízhiány komoly kihívás elé állítja a vízerőműveket, amelyek eddig a tiszta, fenntartható energia fő forrásai voltak.
Ma még a vízerőművek több tiszta, fenntartható energiát produkálnak, mint bármely más zöld energiaforrás, de a klímaváltozás miatt egyre nagyobb vízhiány várható, ami veszélyezteti ezt a helyzetet. Ecuadorban és Kolumbiában már most is komoly problémákat okoz az aszály, ami áramszünetekhez és a víz adagolásához vezetett. Kínában hasonlóan súlyos a helyzet, ahol a tartós aszály miatt szintén gyakoriak az áramszünetek.
A vízenergia-felhasználás az elmúlt húsz évben 70%-kal nőtt világszerte, de 2023-ban a klímaváltozás hatására megindult a visszaesés, annak ellenére, hogy növekedésre lenne szükség. Az El Nino hatására Ecuadorban és Kolumbiában a víztárolók szintje kritikus szint alá süllyedt, ami szükségállapot kihirdetéséhez vezetett Ecuadorban, és a víz adagolásához Kolumbiában.
A vízi energia alapvetően az időjárási viszonyok kiegyenlítésére épül, de a klímaváltozás miatt kevesebb eső esett, ami csökkentette a víztárolók szintjét, miközben a lakosság energiaigénye nőtt a légkondicionálók használata miatt.
2023 rémes év volt a vízenergiának
A tavalyi évben 8,5%-kal csökkent a vízenergia-felhasználás világszerte, ami aggasztó jövőképet fest a vízerőművek számára. Kínában volt a legnagyobb visszaesés, ahol a globális energiaveszteség háromnegyede keletkezett. A kínai vízerőművek jelentős része olyan régiókban található, ahol 2050 táján súlyos vízhiány várható, ami globális problémát jelent.
Néhány ország, mint Ghána és Kenya, már döntött a vízenergia feladása mellett, és más fenntartható energiaforrások felé fordulnak. Brazíliában és Kínában például úszó napelemeket telepítenek a víztárolók tetejére.
A vízenergia továbbra is fontos maradhat, mivel olcsón sok energiát képes termelni. Afrikában például sok ország energiaellátásának 80%-a vízenergiából származik, de a klímaváltozás és a növekvő lakosság miatt komoly gondokkal kell szembenézniük. Ezek a szegény afrikai országok napelemeket és szélerőműveket importálhatnak a kieső vízenergia pótlására.
A párizsi klímavédelmi egyezmény előírásainak betartásához a világ vízenergia-kapacitásának meg kellene kétszereződnie, ami mintegy 130 milliárd dolláros beruházást igényelne.