2023: húszezer munkahelyi baleset és egyre több foglalkozási megbetegedés

Az Economxnak nyilatkozó munkavédelmi szakjogász szerint az általa kivizsgált több száz munkahelyi baleset tanulságai között szerepel, hogy szinte minden esetben közrejátszott az emberi mulasztás, a gépek nem megfelelő karbantartása, valamint az időjárási viszonyok figyelmen kívül hagyása. Rossz hír, a megnövelt nyugdíjkorhatár miatt a munkahelyi balesetek száma feltehetően növekedni fog, és mindennek a tetejébe, egyre több a foglalkozási megbetegedés.

Az Eurostat elmúlt öt évének statisztikája szerint évente 3100-3300 halálos munkahelyi baleset történik az Európai Unióban, ezek közül 62-82 Magyarországon. A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2019-ben 24.055, míg 2023-ban 20.658 balesetet jelentettek le a munkáltatók. A két dátum közötti években 20.000 és 21.500 között mozgott a jelentett munkabalesetek száma. A halálos munkabalesetek száma a jelzett időszakban 84 és 62 között mozgott, a legalacsonyabb adat a 2023-as, a 62 halálos eset.

A munkajogi és munkavédelmi szakjogász az Economx megkeresésére elmondta, hogy a jelzett statisztikában nem szereplő, látens, a munkáltatók által nem jelentett, kisebb sérüléssel járó balesetek jelentősen növelik az esetszámot. A baleset bejelentésének elmulasztása általában a kisebb vállalkozásoknál történt munkabalesetek esetén fordul elő.

Bujtor Gyula szerint mivel a súlyos munkabalesetet a munkáltatók nehezen tudják eltitkolni, így többségében azért a kkv-k is bejelentik ezeket a hatóságnál. A szakértelem (munkabiztonsági szakember) hiánya és a pénzügyi korlátok miatt a legtöbb súlyos munkabaleset az 1-9 főt foglalkoztató munkáltatóknál (2023-ban 74 db.) illetve a 10- 49 fő között foglalkoztató munkáltatóknál (39 db.) következett be.

Annak ellenére, hogy a munkavállaló jogosult az utasítást megtagadni, ha annak végrehajtása életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, erre azonban szinte soha nem kerül sor. Az ok: tartanak a munkáltató retorziójától.

A nagy megrendelők és multinacionális társaságok szerencsére megkövetelik a területükön dolgozó alvállalkozóktól, hogy a munkabaleseteket kivizsgálják és bejelentsék a hatóságnál. Ezt sokszor azzal érik el, hogy saját biztonsági őrük, portaszolgálatuk felvesz egy jegyzőkönyvet, amiben rögzítik a baleset idejét és egyéb adatait. A kamera felvételek is arra szoríthatják az alvállalkozót, hogy szabályosan járjon el.

Gondot okoz az is, hogy a megrendelő, fővállalkozó olyan adatokat, jegyzőkönyveket kér a balesettel kapcsolatosan az alvállalkozótól, ami adatvédelmi szabályokba ütközik. Szerencsésebb ilyenkor egy összefoglaló jelentésben tájékoztatni a megrendelőt, fővállalkozót a kivizsgálás megtörténtéről és eredményéről, a balesetet kiváltó okokról.

A munkabiztonsági szakember, aki a balesetet kivizsgálja önálló adatkezelőnek minősül, ezért ő bekérheti a sérülttől például a zárójelentést és egyéb orvosi papírokat. Ugyanezt például a cég munkaügyese már nem teheti meg, mert ő nem láthatja ezeket a szenzitív adatokat tartalmazó iratokat. A kifizető helynek minősülő munkáltatóknál az üzemiségről szóló határozatot hozó ügyintéző szintén megismerheti a teljes dokumentációt.

A munkáltatóknak az 1993. évi XLIII törvény és az 5/1993. (XII.26) MüM rendelet a munkavédelemről szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról előírásai szerint a veszélyességi fokától és a foglalkoztatottak létszámtól függően kötelező alkalmazni megfelelő képzettségű munkabiztonsági szakembert az előírt teljes, vagy részmunkaidőben. Lehetőség az is, hogy a munkabiztonsági szolgáltatásra szerződés alapján kerüljön sor.

A munkabalesetek egyik oka, hogy a munkáltatók az egyes munkákra nem készítenek megfelelő munkavédelmi kockázatértékelést és abban nem írják elő a szükséges intézkedéseket a balesetek megelőzése érdekében.

Az I. veszélyességi kategóriába sorolt munkáltatók közül (például építőipar, mezőgazdaság, feldolgozóipar) sokan alkalmaznak egyszerűsített foglalkoztatottat (alkalmi munkavállalót) amely során a helyismeret hiánya, a megfelelő oktatás elmaradása miatt nagyobb a munkabaleset bekövetkezésének esélye.

Az I. veszélyességi kategóriájú, 50 fő feletti létszámot foglalkoztató munkáltatóknál 2026. január 1-től már csak felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel lehet a kockázatértékelést elkészíteni, amely a balesetek megelőzésében kiemelkedő jelentőségű.

Bujtor Gyula szerint a munkabalesetek száma a megnövelt nyugdíjkorhatár miatt is növekedni fog. Egyes szakmákban olyan fizikai megterhelésnek vannak kitéve a munkavállalók (útépítés, magasban, vagy beszállással végzett munka stb.), amely magában hordozza a balesetek veszélyét.

Jó tudni, hogy 2024. március 1-től a hatóság által kiszabható maximális munkavédelmi bírság összege 100 millió forintra emelkedett a korábbi 10 millió forintról. Ezen belül növekedett a munkabaleset során történt munkáltatói mulasztások, közrehatás miatt kiszabható bírság összege is.

Munkabaleset bekövetkezése esetén számolni kell az esetleges kártérítési perrel és nagy összegű (több milliós nagyságrendű) sérelemdíj követeléssel. Fentiekre tekintettel érdemes a munkáltatónak olyan balesetbiztosítást kötni, amely a sérelemdíj követelésekre is kiterjed, bizonyos összeghatárig.