Donald Trump mentelmi ügye a Legfelsőbb Bíróság előtt
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság nem hajlandó teljes mentességet biztosítani a volt elnöknek, Donald Trumpnak, és valószínűleg nem hoz azonnali döntést, ami felveti a kérdést, hogy a novemberi elnökválasztás előtt megindulhatnak-e ellene eljárások a 2020-as választási eredmények megkérdőjelezése és a capitoliumi zavargások kirobbantása miatt.
Donald Trump ügyvédje, Dean John Sauer nyitóbeszédében kijelentette, hogy ha az elnököt nem illeti meg a mentelmi jog, akkor az „általunk ismert elnöki intézmény” megszűnik létezni. Hozzátette, hogy amerikai elnök ellen soha korábban nem emeltek vádat. Sauer szerint az immunitás hiányában a következő elnökök tisztségét a fenyegetés és kockázat torzíthatja el, és tudniuk kell, hogy bátran hozhatnak-e meg vitatott döntéseket.
A Legfelsőbb Bíróság korelnöke, Clarence Thomas bíró két kulcskérdést tett fel, amelyek az elnök mentelmi jogának forrására és hivatalos szabályozására vonatkoznak. Elena Kagan bírónő elméleti kérdésként vetette fel, hogy egy volt elnököt akkor is megilletne-e a mentelmi jog, ha katonai puccsal akarná átvenni a hatalmat.
A Legfelsőbb Bíróság feladata eldönteni, hogy Donald Trump esetében alkalmazható-e a mentelmi jog, miután a különleges ügyész, Jack Smith bűnszövetkezetben elkövetett csalással és a hivatalos eljárás akadályozásával vádolta meg a volt elnököt. Trump hamisan állította, hogy ő nyerte a 2020-as elnökválasztást, és tisztában volt állítása valótlanságával. A Capitolium ostromát arra próbálta felhasználni, hogy késleltesse a választások eredményének hivatalos jóváhagyását a kongresszusban.
A tárgyalás alatt a bíróság épülete előtt csak néhány tüntető lézengett, egyikük molinóján az „Abszolút immunitás=abszolút zsarnokság” felirat szerepelt, míg egy másik egyszerűen csak „Loser”, azaz vesztes feliratot tartott.
Donald Trump ügyében két eljárás is folyamatban van, a másik a New Yorkban indított büntetőper, amely a hallgatási pénz kifizetése miatt zajlik, és amelyen a volt elnöknek személyesen kell részt vennie. Trump újságírók előtt kijelentette, hogy az elnököt „meg kell” illetnie a mentelmi jognak, és figyelmeztetett, hogy ha elveszíti mentelmi jogát, akkor Joe Biden is el fogja veszíteni. A hallgatási pénz ügyében Trump első fokon ártatlannak vallotta magát a cégnyilvántartások hamisításában.
Az ABC News és az Ipsos közös felmérése szerint az amerikaiak többsége, 51 százaléka nagyon súlyosnak találta a választási eredmények megkérdőjelezésének gyanúját, és a válaszadók 65 százalékát aggasztották a feltételezések. Egy másik felmérés szerint az amerikaiak túlnyomó többsége, 66 százaléka úgy vélekedett, hogy egy volt elnök nem mentesülhet a felelősségre vonás alól a hivatali idején elkövetett tettei miatt.
A novemberi elnökválasztás kimenetelét befolyásolhatja, hogy milyen ítélet születik, és mikor fejeződnek be az ellene indított jogi eljárások. A Legfelsőbb Bíróság nem siettette el a döntéshozatalt, és elutasította Jack Smith különleges ügyész indítványát a procedúra felgyorsítására. A bíróság kilenctagú összetételét egyesek részrehajlással vádolják, mivel három bírót maga Trump nevezett ki. A döntéshozatal a SCOTUS mércéi szerint rendkívül gyors, de jogi szakértők szerint a Legfelsőbb Bíróságnak június elejéig kellene döntést hoznia ahhoz, hogy Trump választási perét a november előtt megtarthassák.