Moszkva el akar rabolni minket. Ismét
Milan Kundera, az elismert író 95. születésnapján emlékezünk meg, aki életét Közép-Európa megértésének szentelte, és felhívta a figyelmet arra, hogy a régió soha nem tartozott Oroszország befolyási övezetébe.
Milan Kundera, aki Brünnben született és Párizsban hunyt el, számos nagyszerű szöveget hagyott hátra, köztük az „Elrabolt Nyugat” című esszéjét, amely a közép-európai olvasók számára hosszú ideig nem volt elérhető. Kundera szerint a második világháború után Moszkva elrabolta Közép-Európát, amely soha nem akart az orosz befolyási övezet része lenni.
Magyarország az Európai Unió Tanácsának második elnökségére készül, amelynek során számos közös prioritásban osztozik a Cseh Köztársasággal, mint például az EU versenyképességének megerősítése, a Nyugat-Balkán és a dél-kaukázusi országokkal való együttműködés, a jogállamiság kiépítése és az illegális migráció elleni küzdelem. Azonban a jövő szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy hogyan kezeljük Oroszország növekvő agresszióját.
Ukrajna jelenleg szembesül azzal a választással, amelyet Kundera szerint Lengyelország is megélt az 1980-as években: az autentikus nemzeti élet és a nagyobb nemzetbe való beolvadás közötti döntés. Oroszország a Nyugat keleti határainál mutatkozik meg leginkább Anti-Nyugatként.
Kundera művében egy magyar hírügynökség igazgatója is szerepel, aki a 1956-os forradalom idején üzenetet küldött a világnak, hogy "meghalunk Magyarországért és Európáért", mielőtt az oroszok rálőttek volna. A magyar forradalmat az orosz tankok vérbe fojtották, és ugyanezek a tankok jelentek meg később Csehszlovákiában, majd ma Ukrajnában.
A cikk szerzője, Jan Lipavský, a Cseh Köztársaság külügyminisztere szerint naivitás lenne azt hinni, hogy ha Oroszország győz Ukrajnában, akkor megállnak a tankjai a határainknál. Moszkva célja nem csupán Ukrajna elpusztítása, hanem egész Európa felkavarása és a Nyugat elrablása. A magyaroknak, a történelmi tapasztalataik alapján, különösen érteniük kellene ezt a veszélyt.
Az Európai Unió és az Észak-atlanti Szövetség egyik legfontosabb feladata, hogy megakadályozza Moszkva újabb kísérletét Európa "elrablására". A keleti dominanciával kapcsolatos közvetlen történelmi tapasztalatok nélküli országok lakóit folyamatosan emlékeztetni kell erre a veszélyre, és Közép-Európában is szembe kell néznünk vele, hiszen Ukrajna után a sorban több ország is következhet.
Pénteken Budapestre utazott Jan Lipavský cseh külügyminiszter, aki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatót is tartottak. Szijjártó Péter a beszédében megköszönte, hogy Lipavský elfogadta a meghívását, és kiemelte, hogy Csehország a hatodik legfontosabb kereskedelmi partnerünk, a tavalyi évben megdőlt a kereskedelmi forgalom rekordja, ami meghaladta a 14 milliárd eurót.
Szijjártó beszélt az Európai Unió Tanácsának közelgő magyar elnökségéről, és arról, hogy „igazi közép-európai” témákat akarnak napirenden tartani, mint az illegális migrációval szembeni küzdelem, az EU nyugat-balkáni bővítésének felgyorsítása és az energiabiztonság szavatolása. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, Magyarország készen áll arra, hogy cseh cégek is bekapcsolódjanak a magyar nukleáris fejlesztésekbe.
Jan Lipavský a budapesti látogatása alkalmából egy véleménycikket is írt, amelyben sok sikert kíván az Európai Unió Tanácsának közelgő magyar elnökségéhez, és hangsúlyozza, hogy Európa jövője szempontjából döntő fontosságú, hogy miként kezeljük Oroszország Nyugat elleni növekvő agresszióját.
Szijjártó Péter az ATV kérdésére elmondta, örömmel és nagy várakozásokkal készülnek arra, hogy május 8-tól 10-ig Budapesten fogadhatják Hszi Csin-ping kínai elnököt, és hétfőn fognak több részletet elárulni a kínai elnök látogatásáról. A kínai autóipari vállalatokkal kapcsolatban Szijjártó úgy véli, hogy az ellenük indított hadjárat az európai gazdaság számára is káros, és hangsúlyozza a német és a kínai vállalatok közötti szoros összefonódást.
A cseh köztelevízió újságírója által feltett kérdésre, hogy a magyar kormány milyen békemegállapodást tart elképzelhetően Oroszország és Ukrajna között, Szijjártó azt válaszolta, hogy a béketárgyalásoknak minden háborúzó fél részvételével kell zajlaniuk. Jan Lipavský hozzátette, hogy Ukrajnának szuverén résztvevőnek kell lennie egy esetleges béketárgyalásnál, és fontos tiszteletben tartani a területi épség alapelvét.
