Rejtett életet találtak a sivatag mélyén
Egy új tanulmány szerint gazdag bioszférára bukkantak a chilei Atacama-sivatag alatt, ahol a baktériumokból álló élővilág 2-4 méterrel a felszín alatt helyezkedik el, ami a marsi élet kutatásában is segíthet.
A Live Science által ismertetett kutatásban a szakértők korábban már azonosítottak mikrobális életet 80 centiméterrel a sivatagi talaj mélyén, de Lucas Horstmann és a GFZ Német Földtudományi Intézet munkatársai által felfedezett új bioszféra a csontszáraz Yungay-völgyben teljesen elszigetelt a felszíntől.
A talajban található közösségekben az Actinobacteria csoport dominál, amely igen változatos, és tagjai más szélsőséges környezetekben, mint például a sarkvidéken, forró forrásokban és extrém sós tengerekben is megtalálhatók.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy keveset tudunk a mélyebb üledékrétegekben található mikrobiális életről, és a most bemutatott közösségek valószínűleg a hiperszáraz sivatagi talaj alatti mélybioszféra felső határát képviselik.
A csapat 2-5 centiméteres mélységben is talált actinobaktériumokat, míg mélyebben a Firmicutes törzsbe tartozó organizmusokat azonosítottak, amelyek ellenállnak a magas sókoncentrációnak és nem igényelnek oxigént a túléléshez.
Az Atacama a világ legszárazabb forró sivataga, ahol a zord körülményeket csak néhány állat képes túlélni. Az ellenálló baktériumok azonban jól elboldogulnak a sós, ásványi anyagokban gazdag talajban. A kutatók a Yungay-völgyből vettek talajmintákat, majd genetikai vizsgálatokat végeztek.
Az intracelluláris DNS keresésével a csapat kimutathatta a még élő mikrobák nyomait. Az adatok szerint 80 centiméterig a mikrobák nagy számban vannak jelen, 80 és 200 centiméter között viszont a sókoncentráció túl magas számukra. Ezt követően egy stabil átmeneti zóna található.
A kutatók szerint az Actinobacteria tagjai mintegy 19 ezer éve telepedhettek le a folyami üledékekben, amelyek aztán betemetődtek, és a baktériumok talán úgy maradhatnak fenn, hogy vizet vonnak ki a helyi gipszből.
Az Atacama-sivatag extrém környezete miatt gyakran használják a Mars földi analógiájaként, és az új vizsgálat a vörös bolygó potenciális életének kereséséhez is hozzájárulhat, mivel az égitesten is vannak gipszlelőhelyek.