Mol részvényesek döntöttek: kiemelkedő osztalék kifizetése
Ma került megrendezésre a Mol közgyűlése, amelyet Hernádi Zsolt, a vállalat elnök-vezérigazgatója nyitott meg. A közgyűlésen a részvényesek az osztalék-kifizetésről is szavaztak, és a döntés értelmében a Mol közel 198 milliárd forint osztalékot fog kifizetni a tavalyi év eredménye után.
A geopolitikai konfliktusokról és Európa kilátásairól szólva Hernádi Zsolt kiemelte, hogy a tavalyi év sem a normalizálódásról szólt, az orosz-ukrán háború és a Közel-Keleten történt eszkalációk miatt folyamatos veszélyben van a régió. Az európai ipar versenyképességét a szankciós politika és a drágább energiaforrásokra való átállás gyengíti, miközben a zöldítéssel kapcsolatos szabályozások szigorodnak.
Hernádi szerint az európai ipar leépülése miatt Európa versenyképtelenné válhat, de Kelet-Közép-Európának számos lehetősége van a versenyképesség növelésére. A régió és Magyarország versenyképességét azonban a különadók és piactorzító intézkedések nyomása alatt álló nemzeti költségvetések befolyásolják.
A Mol Csoport 2022-23-ban összesen 3,1 milliárd dollárt fizetett ki extra elvonásként az államkasszákba, és a kormányzat a hazai üzemanyagpiac szereplőitől azt várja, hogy a magyar benzin- és dízelárak a régiós középmezőnyben maradjanak.
A Mol hosszú távú stratégiájában kitűzte célul, hogy 2050-re elérje a karbonsemleges működést. A zöld átmenetet úgy kell megvalósítani, hogy az ne veszélyeztesse a társaság energiaellátásban nélkülözhetetlen működését. A Mol csoport a régió legnagyobb kapacitású zöld hidrogén üzemét adta át, és Magyarországon a hulladékkezelést is végzi (MOHU), amely a jövőben a szinergia-hatásoknak köszönhetően hozzájárulhat a vállalat pénzügyi eredményéhez.
Az osztalék-kifizetésről szólva, a részvényesek döntése alapján a Mol az egy részvényre jutó alap osztalék mértékét 150 forinton tartja, ezen felül további, 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizet, ami 8,3 százalékos osztalékhozamnak felel meg a jelenlegi részvényárfolyamon.
Hernádi Zsolt elárulta, hogy a MOL-csoport pénzügyi teljesítménye a tavalyi évben elmarad 2022-től, ám sikerrel vették a kihívásokat és jól haladtak a diverzifikációval, amit saját forrásból valósítanak meg. Az Európai Unió nem adott pénzt az átállásra.
A vállalat 2023-as adózás előtti eredménye 1,936 milliárd dollár volt, ami 37 százalékos csökkenés a 2022-höz képest, amely a nehéz makrókörnyezetnek, az olajipar kitettségének, a hektikus adószabályozásoknak és a kormányzati elvonásoknak volt betudható. A 2023-as teljes évre vonatkozó újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA 3,1 milliárd dollárt ért el, ami 34 százalékos csökkenés 2022-höz képest.
A Downstream újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA elérte az 1 328 millió USD-t, ami 41 százalékos csökkenést jelent 2022-höz képest a kisebb árréseknek és a súlyos adóterheknek betudható módon, amelyeket a nagyobb volumen csak részben volt képes ellensúlyozni. A Petrolkémia veszteséges maradt a gyenge árrések következtében, így negatív hatást gyakorolt az EBITDÁ-ra.
A MOL 2024-re 1,6 milliárd dollár körüli adózás előtti eredményt és 3 milliárd dollár körüli EBITDA iránymutatást állapított meg.
A nehéz körülmények ellenére sikeresen helytállt a Mol-csoport tavaly, és bár a pénzügyi teljesítménye 2023-ban elmaradt a 2022-es rekordévitől, operációs és stratégiai szempontból egyaránt jelentős eredményeket ért el. A tervezettnél nagyobb, mintegy 568 milliárd forintos nyereséggel zárták a 2023-as évet. A cég helyzetét számos körülmény nehezíti, ezek közül Hernádi külön kiemelte a magyar kormány 2022-ben bevezetett és azóta is érvényben lévő különadóját, amelyet a szovjet hadsereghez hasonlított, utalva arra, hogy az ideiglenesnek szánt intézkedések hosszabbításra kerülnek, majd végül hosszú időre megmaradnak.
