Az új egészségipari stratégia bemutatása és a tudományos dolgozók tüntetése

Az IME adatvezérelt egészségügyi és kiberbiztonsági konferenciáján bemutatták az új egészségipari stratégiát, melynek célja, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz legjobb innovátora közé kerüljön, miközben a tudományos dolgozók tüntetése is rávilágított a kutatók elégtelen bérhelyzetére.

Az egészségipar kiemelt stratégiai fókuszterületként szerepel Magyarországon, figyelembe véve az ágazat erős múltját és exportképességét. A Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Szentgyörgyi Balázs a konferencián kiemelte, hogy a stratégia kidolgozásához több mint ezer vállalat véleményét vették figyelembe, és a dokumentum 850 szakmai javaslatot tartalmaz.

A hazai egészségiparban azonosított fájdalompontok közé tartozik a makrogazdasági volatilitás, a szűkös munkaerőpiaci helyzet, a hazai gyártók alacsony részesedése a közbeszerzésekben, a tb-támogatott gyógyszerek stagnáló árai, a kiszámíthatatlan fiskális politika, az extraprofit adó, a szigorodó regulációs környezet, valamint a növekvő kintlévőségek.

A stratégia szerint a hazai egészségipar exportképességét szeretnék javítani, és 2024-2027 között évente átlagosan 5 százalékos növekedést prognosztizálnak. Globális szinten pedig a 2019-2025 közötti időszakban lejáró 200 milliárd dollár értékű szabadalmak a generikus gyógyszergyártók számára új lehetőségeket teremthetnek.

Az egészségipari stratégia 2030-ra vonatkozó víziója többek között az önellátás elérését, a magyar termékek arányának a jelenlegi 15 százalékról 30 százalékra növelését, a kutatás-fejlesztés területén régiósan meghatározó szerep elérését, valamint a hazai gyártás károsanyag-kibocsátásának 25 százalékkal történő csökkentését tűzi ki célul.

Az egészségügyi innovációk terén Magyarország jelentős előrelépést tehet, Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szerint az orvosegyetemek nemzetközi szinten is kiemelkedően teljesítenek. A Semmelweis Egyetem és Krausz Ferenc kutatásai például az AI és a tudomány együttműködését mutatják.

Magyarország a népesség tekintetében a világ 200 országa között a 96., a gazdaságban a 49., míg az innovációs eredménytáblán a 33. helyen áll. Az államtitkár szerint az innovációs teljesítmény növelésével 2030-ra az ország Európa 10 legjobb innovátora közé kerülhet.

Az egészség- és gyógyszeriparban jelentős innovációs beruházások történnek Magyarországon, és a Neumann János Program segíthet a 2030-as célok elérésében. A program három eleme a vállalati oldalról érkező 93 milliárd forint, a kutatói életpálya támogatása 147 milliárd forinttal, valamint a magyar kutatói és innovációs ökoszisztéma nemzetköziesítése 24 milliárd forinttal.

A mesterséges intelligencia (AI) egyre nagyobb hatással van a mindennapi életre, és 2030-ra akár 900 ezer munkahelyet is érinthet. Jelenleg 11 olyan nemzeti adatlabor működik, ahol az adatvezérelt egészségipari fejlesztések is helyet kapnak. Az adatvezérelt egészségügy megvalósulásához kiemelt jelentőségű az adatvagyon kinyerése, elsődlegesen az EESZT-ben elérhető adatok integrálása, amihez a mesterséges intelligencia is segítséget nyújthat.

Ezzel párhuzamosan, a tudományos dolgozók tüntetése a HUN-REN Központ épülete előtt rámutatott a kutatók elégtelen bérhelyzetére és munkakörülményeire. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) által szervezett eseményen a kutatók béremelést és jobb munkakörülményeket követeltek. A tüntetésen résztvevők a stratégiai workshop helyett béremelési stratégiát követeltek, jelezve, hogy a kutatás-fejlesztés területén is szükség van az emberi erőforrások megbecsülésére.

A felsőoktatási dolgozók is hasonló problémákkal küzdenek, hiszen a múlt héten ismét bérpapírjaikkal vonultak a Kulturális és Innovációs Minisztérium elé, és nyílt levelet adtak fel Hankó Balázs államtitkárnak. Az egyetemi oktatók fizetése alacsony, ami a fiatalok bevonzását is nehezíti, és ez a helyzet a tudományos élet egészét érinti.