Miért jön most Kína elnöke Budapestre?

Május elején érkezik Magyarországra Hszi Csin-ping kínai államfő, amit a csütörtöki Kormányinfón jelentett be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A látogatás május 8. és május 10. között várható.

A magyar–kínai kapcsolatokat Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója elemezte, kiemelve, hogy a két ország hasonlóan látja a világrend alakulását, és a gazdasági együttműködés is hozzájárult a kapcsolatok elmélyüléséhez. Magyarország számára Kína jelentős gazdasági partner, míg Kína számára az EU-s tagság és a stabil politikai környezet teszi vonzóvá Magyarországot. A változó politikai környezet helyett a stabilitás előnyös a hosszú távú tervek szempontjából.

Horváth Levente szerint Magyarország keleti nyitás politikájával időben reagált a világrendi átalakulásra, és ezáltal szorosabbra fűzte kapcsolatait Kínával és más ázsiai országokkal is. A diverzifikáció jegyében nem csak a Nyugattal, hanem a Kelettel is együttműködik az ország.

A magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulója adhat lehetőséget arra, hogy a kínai államfő Budapestre látogasson. Korábban Vang Hsziahong, a Kínai Népköztársaság államtanácsosának budapesti látogatása is előrevetítette Hszi Csin-ping érkezését. A kormány örül a látogatásnak, amelynek előkészítése már zajlik.

Gulyás Gergely kiemelte, hogy a magyar gazdaság és Magyarország érdeke, hogy minél több országgal ápoljon jó viszonyt, és Kína a világ egyik vezető hatalma. A látogatás során elsősorban gazdasági együttműködésről lesz szó, és konkrét ügyek, projektek kerülnek napirendre.

Horváth Levente szerint a kínai államfő látogatása nagy jelentőséggel bír a magyar–kínai kapcsolatokban, hiszen Hszi Csin-ping elnöksége alatt még nem járt Magyarországon. A látogatás megerősítheti a barátságot, amely a keleti nyitás óta egyre szorosabb. Kína a legnagyobb befektető volt az elmúlt években Magyarországon, több mint 20 ezer munkahelyet teremtve, és a magyar–kínai kereskedelem is megháromszorozódott 2012 óta.

Az Eurázsia Központ igazgatója hozzátette, hogy a nemzetközi politikai nyomás ellenére minden ország örömmel működik együtt Kínával, példaként említve Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök kínai látogatásait.