Az amerikai katonák kivonulnak Csádból
A Pentagon a következő napokban kezdi meg az amerikai különleges műveleti erők több tucatnyi katonájának kivonását Csádból, ami a Nyugat- és Közép-Afrika instabil régiójában jelentős változást hozhat az amerikai biztonság- és terrorizmusellenes politikában.
A New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a kivonás a második jelentős lépés egy héten belül, amely az amerikai jelenlétet érinti az afrikai kontinensen. A döntés a csádi fővárosban, N’Djamenában állomásozó mintegy 75 katona hazatéréséről szól, és napokkal követi azt a bejelentést, hogy több mint 1000 amerikai katonai alkalmazottat hívnak haza Nigerből.
A Pentagon lépéseit az afrikai kormányok követelései váltották ki, amelyek újratárgyalást sürgetnek az amerikai katonai személyzet tevékenységének feltételeiről. Az amerikai tisztviselők reményei szerint a május 6-i csádi választások után folytatódhatnak a tárgyalások a biztonsági együttműködésről.
Az amerikai katonai tanácsadók távozása egy olyan időszakban történik, amikor több afrikai ország, köztük Niger, Mali és Burkina Faso, az Egyesült Államoktól elfordulva Oroszországgal kíván partneri kapcsolatokat kialakítani. Az Egyesült Államok korábban figyelmeztette a csádi elnököt az orosz zsoldosok fenyegetésére, miközben a Kreml is igyekszik jó kapcsolatokat ápolni a csádi uralkodó elit tagjaival.
A csádi kormány által az Egyesült Államoknak küldött levél váltotta ki az amerikai katonai tanácsadók távozásának felvetését, amely azzal fenyegetett, hogy véget vet egy fontos biztonsági megállapodásnak. A levél tartalma és a hivatalos diplomáciai csatornákon kívüli küldése meglepetést és zavart okozott az amerikai diplomaták és katonatisztek körében.
A csádi hadsereg és kormány egyes tagjai a levéllel nyomást próbálnak gyakorolni Washingtonra, hogy a választások előtt kedvezőbb megállapodást érjenek el. Ha nem születik megállapodás, az amerikai csapatok a tervek szerint ezen a hétvégén kezdik meg a távozást, és május 1-jéig befejezik a Németországba való áthelyezést.
A térség egykori gyarmati hatalmaként Franciaország nagyobb katonai jelenléttel rendelkezik Csádban, de az Egyesült Államok is megbízható biztonsági partnernek tekintette az országot. A csádi elnöki gárda a Száhel-övezet egyik legjobban kiképzett és legjobban felszerelt alakulata, és az Egyesült Államok rendszeresen vezetett hadgyakorlatokat az országban. A Pentagon afrikai parancsnoksága szerint Csád fontos szerepet játszik a Boko Haram elleni küzdelemben, amely a Csád-tó medencéjének több országát is érinti.
Az orosz mozgolódás Csádban egybeesik azzal az időszakkal, amikor a magyar kormány, vagy a miniszterelnök fiának, Orbán Gáspárnak állítólagos kezdeményezésére, 200 katonát készül küldeni a destabilizálódó afrikai országba. A magyar katonák csádi szerepvállalásáról leghamarabb májusban dönthetnek, és a kiszivárgott információk szerint a csádi misszió honvédségi vezetők körében nem túl népszerű. Suha György Afrika-szakértő értelmezhetetlennek és kockázatosnak tartja a csádi katonai missziót.
Csád a világ egyik legszegényebb országa, ahol mintegy 20 aktív lázadószervezet működik, a szomszédos Szudánban pedig könyörtelen polgárháború dúl. A jelenlegi elnök, Mahamat Idriss Déby Itno tábornok apja, az 1990-ben puccsal hatalomra került Idriss Déby Itno elnök 2021 áprilisában a hadsereg és a FACT közötti összecsapásokban halt meg. Yaya Dillo csádi ellenzéki vezetőt idén februárban gyilkolták meg.
