Nagyvállalatok eladásának kötelezettségétől való visszalépés
A magyar kormány visszavonulót fújt a nagyvállalatokra vonatkozó, vitatott törvényjavaslat tekintetében, amely aggodalmat keltett a befektetők körében.
Semjén Zsolt és Tuzson Bence igazságügyi miniszter által április elején társadalmi egyeztetésre benyújtott törvényjavaslat-csomag, amely az alapvető jelentőségű vállalkozások fogalmát vezette volna be, és szükség esetén az értékesítésre kötelezés lehetőségét is magában foglalta, visszavonásra kerül. A Válasz Online értesülései szerint a Fidesz visszakozott a tervezett változtatásoktól.
A törvényjavaslat eredeti szövege szerint, ha egy cég nem tudna eleget tenni alapvető kötelezettségeinek, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kötelezhetné a tulajdonosokat a vállalkozás értékesítésére. Ez komoly aggodalmat váltott ki a magyarországi nagy cégek, különösen a külföldi befektetők körében, mivel attól tartottak, hogy a GVH átláthatatlan szempontok alapján dönthet az eladásra kötelezésről.
A Törvényalkotási Bizottság csütörtöki ülésén tárgyalja a jogszabályokat, és a kormánypárti képviselők már körbeküldték a módosító javaslataikat. Ezek alapján a legvitatottabb paragrafusok, többek között az alapvető jelentőségű vállalkozások minősítése és az eladásra kötelezés lehetősége is kikerülne a törvényből. A Válasz Online szerint a kormány a jelenlegi politikai helyzetben nem kíván újabb konfliktusba bonyolódni, és a módosítást az MSZP is kezdeményezte. A Fidesz vélhetően nem az ellenzék, hanem a nemzetközi nyomás miatt visszakozott, amerikai, német és francia részről is volt ugyanis ellenállás a salátatörvény-tervezettel szemben.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője szerint teljességgel elfogadhatatlan lenne a GVH jogkörének bővítésére vonatkozó javaslat, amely „nem a verseny fokozását, hanem éppen ellenkezőleg: a cégek kikényszerített felvásárlását, fideszes oligarchák kezébe kerülését, és így a verseny felszámolását eredményezné”. Az eredeti javaslat legvitatottabb része az volt, amely előírta volna, hogy amennyiben az alapvető jelentőségűnek ítélt vállalkozás nem tudja ellátni a működését, vagy olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak közvetlen veszélye, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, a GVH akár kényszerértékesítést is előírhatna.
A GVH korábban azt nyilatkozta, hogy a módosítások „hozzájárulhatnak a Gazdasági Versenyhivatal hatékony jogalkalmazói tevékenységéhez, eredményes feladatellátásához, végső soron a tisztességes piaci verseny és a magyar fogyasztók védelméhez”. Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának (TAB) csütörtöki ülésére benyújtott javaslatot formálisan a testület kormánypárti tagjai jegyzik, de aligha a kormány támogatása nélkül. Ha ezt a TAB csütörtökön megszavazza – ami szinte biztos, kivéve, ha kiderül, hogy mégsem a kormány áll mögötte –, akkor a jövő héten a plenáris ülésen is minden bizonnyal e rész nélkül fogadják el a törvényt.
