Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen három ügyben

Az Európai Bizottság három különböző területen indított eljárást Magyarország ellen: az autópálya-koncessziók, a menekültügyi szabályok és a felsőoktatási intézmények működésének ügyében. A magyar kormánynak két hónapja van arra, hogy reagáljon a Bizottság érveire, különben az ügyek az Európai Unió Bírósága elé kerülhetnek, ami pénzügyi szankciókat vonhat maga után.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett a magyar kormány által hozott intézkedések miatt három fontos ügyben. Az első a magyar autópálya-koncessziós szerződésekkel kapcsolatos, ahol a Bizottság szerint a 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült érték tekintetében, nem hárította át a megfelelő működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre szól, ami sérti az uniós jogot. A spanyol autópálya-koncessziók esetében is hasonló problémák merültek fel, ahol a koncessziók időtartamát a közbeszerzési eljárások helyes alkalmazása nélkül hosszabbították meg.

A magyar kormány gyorsan reagált az uniós felszólításra, és közleményben jelezte, hogy jogi lépéseket tesznek az autópálya szerződés megvédésére. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint az új koncessziós szerződés nemzetgazdasági célokat szolgál, és a koncesszor vállalta a gyorsforgalmi utak hosszú távú, magas színvonalú üzemeltetését, valamint új autópályák építését és meglévők bővítését. A kormány szerint az állam európai uniós források hiányában nem lenne képes ezekre a fejlesztésekre, és a koncesszor átvállalja a működési- és pénzügyi kockázatot. A közlemény hozzáteszi, hogy az európai autópálya koncessziós szerződések többségének hossza a 26-35 éves sávban található, és vannak 50-80 év közötti időtartamú szerződések is.

A menekültügyi szabályokkal kapcsolatban az Európai Unió Bírósága 2023. június 22-én megállapította, hogy Magyarország nem biztosította a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára a nemzetközi védelmi eljáráshoz való tényleges hozzáférést. A magyar jogszabályok szerint a nemzetközi védelemért folyamodni kívánóknak először valamely, az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen kell szándéknyilatkozatot benyújtaniuk. Magyarország erre az ítéletre semmilyen módon nem reagált, így a Bizottság dönthet úgy, hogy az ügyet visszautalja a Bírósághoz, és pénzügyi szankciók kiszabását javasolja.

A felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatban az Európai Unió Bírósága a C-66/18. sz. ügyben 2020. október 6-án megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós jogszabályokat és a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményt (GATS), mivel az Európai Gazdasági Térségen kívüli külföldi felsőoktatási intézmények esetében két feltételhez kötötte az oklevelet adó képzési tevékenységek Magyarország területén történő gyakorlását. A 2021. május 18-án elfogadott új magyar törvény már nem tartalmazza a második követelményt, azonban továbbra is előírja a nemzetközi szerződés megkötését, folyamatosan sértve a GATS és az EU Alapjogi Chartája elveit.

A tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy reagáljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Amennyiben nem történik megfelelő válaszadás, a Bizottság indokolással ellátott véleményt adhat ki, és az ügyeket az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti. A második alkalommal bíróság elé kerülő ügyekben, amíg nem valósul meg a teljes körű megfelelés, az első ítélet meghozatala óta eltelt időszakra visszamenőleg pénzügyi szankciók róhatók ki. Fontos megjegyezni, hogy a Lex CEU és a menekültügyi törvény miatt Magyarország nem csak az esetleges bírói döntés miatt kerülhet pénzügyi szankciók hatálya alá, hanem azért is, mert a hétéves uniós költségvetésből éppen azért tart vissza az Európai Bizottság több mint másfél milliárd eurót, mert a kormány nem igazítja saját jogrendjét az európai unióshoz.