A magyarok külföldi munkavállalási trendjei
A nemzetközi munkaerőpiac változásai jelentősen befolyásolják a magyar munkavállalók döntéseit, akik egyre inkább nyitottak a külföldi lehetőségek felé. A legfrissebb felmérések szerint a magyarok számára a pénzügyi előnyök és a jobb életminőség a legfőbb motivációk a külföldre költözéshez.
A 2023-as nemzetközi felmérés eredményei alapján Magyarország 18 helyet csúszott vissza a népszerű városok rangsorában, így a 74. helyre került. A kutatásban részt vevő több mint 150 ezer munkavállaló közül sokan Ausztráliát, az Egyesült Államokat, Kanadát, az Egyesült Királyságot és Németországot jelölték meg mint kedvelt célországokat, a városok között pedig London, Amszterdam, Dubaj, Abu Dhabi és New York a legnépszerűbbek.
Az elmúlt öt év során megduplázódott azoknak a magyaroknak az aránya, akik aktívan keresnek külföldi munkát: 2018-ban ez az arány még csak 7 százalék volt, míg 2023-ra 15 százalékra nőtt. Ezzel együtt Magyarországon is nőtt azoknak a száma, akik távmunkában dolgoznának külföldi munkáltatóknál, a 2020-as 60 százalékról 67 százalékra emelkedett.
A magyar munkavállalók elsősorban pénzügyi és gazdasági okokból választanák a külföldi munkát, ezt a válaszadók 76 százaléka említette, míg a jobb életminőség 72 százalék számára lenne vonzó. A karriercélok és a jobb szociális ellátó- és egészségügyi rendszerek is fontos szempontok a döntésben, a magyarok 32 százaléka említett karriercélokat, például munkatapasztalat-szerzést, míg a jobb szociális ellátó- és egészségügyi rendszereket 58 százalék sorolta fel indokként.
A diákok körében különösen magas az érdeklődés a külföldi munkavállalás iránt, minden második diákot vonzana egy ilyen lehetőség. A közszférában dolgozók harmada és az IT területen dolgozók negyede is nyitott a külföldi munkavállalásra. A magyarok leginkább Ausztriában, Németországban és Svájcban vállalnának munkát, de az első 10 célország között szerepel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Olasz- és Spanyolország, Hollandia, Dánia, valamint Horvátország is.
A külföldi munkavállalástól való elzárkózás legfőbb oka a családtagok, partner nem követhetősége, valamint a szülőhazához való erős kötődés és a nyelvtudás hiánya. A munkáltatóktól a külföldre költözők elsősorban lakhatási támogatást, nyelvi képzést és helyi mentorálást várnak el, a magyarok 73 százaléka lakhatási támogatást, 69 százaléka nyelvi támogatást és képzést, míg 54 százaléka helyi mentorálást említett.
A munkahelyválasztásban a gyakorlati szempontok, mint az életminőség, a munkalehetőségek és a biztonság, döntőek, nem az ország imázsa. Magyarországon a legtöbb külföldi munkavállaló a környező országokból és a munkaerő-felesleggel rendelkező társadalmakból érkezik, mint például szerb, román, osztrák, török és holland, valamint német, szlovén, jordán, pakisztáni és kenyai állampolgárok.
