A Karinthy Gimnázium kirúgott tanárainak tárgyalása folytatódik

Szerdán a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán folytatódott a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium hat elbocsátott tanárának ügyének tárgyalása, ahol az iskola igazgatója szerint az elbocsátások érvágást jelentettek az intézmény számára.

A tárgyaláson tanúként meghallgatták többek között Rábel Krisztina tankerületvezetőt, az iskola igazgatóját és több tanárt is. A hat kirúgott tanár – Horváth Brigitta, Nemes Mária, Velényi Dóra, Ősi Judit, Rábai János és Pfeiffer Norbert – azért került utcára, mert részt vettek a polgári engedetlenségben. A tanárokat Sziklai Tamás, a TASZ ügyvédje képviseli.

A tanárok nem kérik jogviszonyuk helyreállítását, csupán sérelemdíj kifizetését igénylik. Jogászuk szerint a tankerületvezető szándékosan akarta csökkenteni az iskola színvonalát, ami többek között a kéttannyelvű osztály megszüntetésében és az iskola állapotával kapcsolatos jelzések figyelmen kívül hagyásában nyilvánult meg.

A bíró szerint a vádak bizonyítása összetett folyamatot igényel. Rábel Krisztina válaszában elutasította a tanárok állításait, hangsúlyozva, hogy az elbocsátásoknál az óraszámok voltak a döntőek, és az iskola felújítására a kerületben a legtöbbet költötték. A tankerületvezető szerint a kirúgott tanárok helyére új pedagógusokat találtak, és minden évben felülvizsgálják az indítható osztályok számát.

A tárgyalás már több mint egy éve tart, tavaly márciusban kezdődött. A tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése és az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt pereltek. A tankerület szerint a kirúgások nem a véleménynyilvánítás elfojtására irányultak.

Tavaly novemberben Rábel Krisztina elmondta, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat 2022 szeptemberétől figyelték, és októberben figyelmeztető levelet kaptak. Azokat a tanárokat bocsátották el, akik a figyelmeztetés után legalább 20 órájukat nem tartották meg. A tankerületi vezető szerint nem azért rúgta ki a tanárokat, mert ők voltak a polgári engedetlenség arcai, hanem az elmaradt óraszámok miatt. Rábel Krisztina szerint a pedagógusok pótolhatatlansága sem igaz, mivel szerinte pótolva lettek a tanárok, és osztálymegszüntetés sem történt a kirúgások miatt, mert már egy korábbi tanévben döntött arról, hogy nem indul kéttannyelvű osztály.

A felperesek állítása szerint az is igazolja, hogy nem sikerült pótolni a kirúgott tanárokat, hogy hónapokon keresztül még visszatanítást kellett végezniük a szülők költségére, amit Rábel Krisztina magántanításnak nevezett. A Karinthy megkülönböztetésében példaként hozták azt is, hogy a tankerület azzal sem foglalkozott, hogy iskola igazgatója többször jelezte a tankerületnek, hogy életveszélyes beázási problémák vannak. Rábel Krisztina szerint vizsgálták ezeket a problémákat és nem voltak életveszélyesek. Hozzátette, hogy a 18. kerületben ez az iskola kapta a legtöbb karbantartási támogatást.

Az igazgató, Budai László tanúvallomásában elmondta, hogy a kirúgott tanárok pótlása nehezen ment, nyugdíjazott tanárokat és egyetemi oktatókat kellett megkeresniük. A tantárgyfelosztást és az órarendet is többször módosítani kellett, ami sok munkával járt. Budai még az államtitkárt is megkereste, hogy a kritikus tantárgyakat tanító tanárokat legalább óraadóként vissza lehessen foglalkoztatni, de ez nem jött össze, így például a német szakon magyarul kell tartani a biológiát.

Ezzel lezárult a perfelvételi szakasz. A tárgyalás az iskola igazgatójának tanúmeghallgatásával folytatódik.