Magyarországon 600 ezer feletti az átlagfizetés?

A KSH adatai szerint februárban 14 százalékos béremelkedést regisztráltak Magyarországon, amely a tavalyi gazdasági folyamatokat tükrözi, és a bérdinamika lassulásával az ár-bér spirál elkerülhető lehet. Az állami szektorban, különösen a pedagógusbérek emelkedése miatt, magasabb volt a bérnövekedés, míg a vállalati szektorban általánosságban lassult a növekedés.

Az ING elemzője, Virovácz Péter szerint a februári adatok még a 2023-as extrém inflációs környezet hatására történt magas béremeléseket tükrözik, mivel sok vállalat március-áprilisban emeli a béreket, nem januárban. A bérdinamika fékeződése azt jelzi, hogy ahol már kiigazították a fizetéseket, azok kisebbek lehettek a tavalyinál.

A Randstad felmérése alapján a munkavállalók 91 százaléka legalább 11 százalékos bérnövekedésben reménykedik, míg a munkáltatók 63 százaléka tervez maximum 11 százalékos bérfejlesztést. Ez arra utal, hogy a következő hónapokban a bérek emelkedésének üteme és a reálbérnövekedés is lassulhat.

Az állami szektorban a bérnövekedés dinamikája februárban 17,2 százalék volt, amit elsősorban az oktatás területén tapasztalt bérkiáramlás okozott. A vállalati szektorban a bérnövekedési ütem lassult, és általánosságban 12,8 százalékos bővülést mutatott. Az építőiparban azonban átlag feletti volt a bérnövekedés, míg a szolgáltatószektorban januárról februárra némi gyorsulást lehetett észlelni.

Az átlagbér és a mediánbér közötti különbség csökkenése a minimálbér emelésének hatását tükrözheti, és azt, hogy a magasabb keresetű szektorokban átlag alatti a bérnövekedés. Az infláció lassulása ellenére a reálbérek éves bázison mért növekedése 10 százalék alá csúszott.

Az év hátralévő részében a bérek vásárlóereje tovább erodálódhat, mivel várhatóan lassul a bérkiáramlás és erősödhet az infláció. Az MNB és az ING Bank is 6 százalék körüli reálbér növekedéssel számol 2024-re, 10 százalék körüli bérnövekedés és 4,5 százalékos infláció mellett.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a keresetek növekedésében szerepet játszik a több helyen még mindig jelen lévő munkaerőhiány, melynek nyomán a munkavállalók sok helyen el tudják érni keresetük tavalyi értékcsökkenésének kompenzálását, az oktatásban dolgozók bérfelzárkóztatásának megkezdése, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum decemberi emelése.

• Legnagyobb mértékben, 27,4 százalékkal az oktatásban dolgozók keresete nőtt (ez húzhatta felfelé a közszféra béremelkedését is),
• míg legkevésbé, 5,6 százalékkal az energiaipar bérei emelkedtek.
• A többi ágazatban a béremelkedés üteme 10,3 és 16,4 százalék között alakult.

"A keresetek szempontjából a következő hónapok adatai még érdekesek lesznek, hiszen még ez az időszak releváns az év eleji béremelések szempontjából. Ez még kismértékben ronthat az eddigi, a vártnál kedvezőbb dinamikán, ám a jelek szerint a munkavállalók elvárják a tavalyi reálbércsökkenés kompenzálását, így az év egészére 13-14 százalékos nominális bérnövekedés várható" - vélekedett Regős Gábor.