Amerika új szankciókat tervez kínai bankok ellen
Az Egyesült Államok szankciókat készül bevezetni bizonyos kínai bankok ellen, amennyiben Kína továbbra is támogatja Oroszország gazdasági és katonai erőfeszítéseit.
Az Egyesült Államok olyan szankciókat tervez, amelyek célja, hogy bizonyos kínai bankokat kizárjanak a nemzetközi pénzügyi rendszerből, ha Kína nem áll le Oroszország gazdasági és katonai támogatásával. Ezek a lépések arra irányulnak, hogy megakadályozzák Kínát az orosz katonai termelés támogatásában. A Wall Street Journal információi szerint a szankciók összefüggésben állnak Antony Blinken amerikai külügyminiszter közelgő Kína-látogatásával, és felvetik a kérdést, hogy képesek-e befolyásolni a Kína és Oroszország közötti kereskedelmet.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter nemrégiben nyilvánosan is kritizálta Kínát az orosz védelmi ipar támogatása miatt, kiemelve, hogy Peking kulcsszerepet játszik Moszkva ukrajnai háborús erőfeszítéseinek támogatásában, főleg a hadiipar számára nélkülözhetetlen alkatrészek biztosításával.
Az amerikai tisztviselők az elmúlt időszakban növelték a nyomást Kínára, figyelmeztetve, hogy az Egyesült Államok kész intézkedéseket hozni azon kínai pénzügyi intézményekkel szemben, amelyek elősegítik mind a polgári, mind a katonai célú áruk kereskedelmét.
Válaszként az amerikai szankciókra, Kína és Oroszország az ukrajnai konfliktust követően dollár helyett inkább jüanban kezdtek el kereskedni, ezzel igyekeznek védelmet nyújtani gazdaságaiknak az amerikai intézkedésekkel szemben. Ezzel párhuzamosan, Oroszország fenyegető üzenetet küldött az Európai Uniónak, jelezve, hogy kész törvénytervezettel rendelkezik válaszul arra, ha a Nyugat felhasználná a lefoglalt orosz vagyontárgyakat Ukrajna megsegítésére. Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke szerint, ha a Nyugat lefoglalná és felhasználná az orosz vagyontárgyakat, amelyek értéke közel 300 milliárd dollár, Oroszország szankciós törvénnyel reagálna. A Kreml szerint bármilyen vagyonlefoglalás ellentmondana a szabad piacok alapelveinek és aláásná az amerikai dollárba és euróba vetett bizalmat. Vjacseszlav Volodin, az orosz parlament alsóházának elnöke szerint Oroszországnak jogalapja van nyugati vagyontárgyak lefoglalására.
Ukrajna közben azt tervezi, hogy május elejére megküldi a nemzetközi kötvénytulajdonosoknak a 20 milliárd dolláros adósságának átütemezésére vonatkozó tervjavaslatot. Az adósság átütemezéséről szóló megállapodás még azelőtt megszülessen, hogy augusztusban lejár a nemzetközi kötvények tulajdonosaival kötött kétéves fizetési moratórium. Az ukrán kormány reméli, hogy legkésőbb júniusban sikerül megállapodni. Ukrajna 2023 vége óta folyamatosan egyeztet a nagybefektetőkkel a nemzetközi adósságának átstrukturálására vonatkozó tervekről és a friss finanszírozás lehetőségéről, de eddig csak informális megbeszélésekre került sor. Elemzők szerint Ukrajna dönthet úgy, hogy amennyiben a nyári határidő előtt nem sikerül megállapodnia a kötvénytulajdonosokkal, akkor hosszabbítást kér a teljesítésre.
Az építőiparban a pandémia és az ukrajnai háború alatt jelentős áringadozásokat tapasztalhattunk, amelyek a történelmi viszonylatban is meredeknek számítanak. Az építési költségek emelkedése a pandémia idején és az ukrajnai háború kitörése óta - még történelmi viszonylatban is - meredek volt. A globalizáció miatt a válságok egyre jobban hatnak ránk, és a jelenlegi súlyos válságok már közvetlenül vagy közvetve hatottak az európai építési költségekre. A következő néhány évben nem valószínű, hogy visszatérünk a 2010-es években megszokott lassú árnövekedéshez. Az iparágnak proaktívnak kell lennie, hogy csökkentse a függőségeket és kezelje a költségkockázatokat, például korszerű beszerzési gyakorlatok és kockázatkezelési stratégiák elsajátításával.
