Evezőseink bíznak abban, Szeged is magyar kvótaszerző város lesz

A magyar evezősök csütörtöktől vasárnapig Szegeden küzdenek a párizsi olimpia és paralimpia kvótáiért, valamint az Európa-bajnoki érmekért és helyezésekért. A Maty-éren rendezett viadalon öt egységben hét magyar sportoló a párizsi részvételért verseng, míg az Eb-n kilenc magyar hajó indul, bennük 22 olyan magyar evezőssel, akik nem érintettek a kvalifikációban.

Az Eb-re és az olimpiai, paralimpiai regattára 34 ország több mint hatszáz versenyzője nevezett már, és összesen 32 versenyszámban avatnak győztest. Négy olimpiai és három paralimpiai számban osztanak párizsi kvótákat, összesen tizenhármat. A magyar evezősök 1932 óta minden olimpián ott voltak, és Tokió előtt három paralimpiáról sem hiányoztak. A magyarok számára a kvótaszerzés mellett Eb-érmekre is reális esély mutatkozik.

A Magyar Evezős Szövetség (MESZ) elnöke, Cseh Ottó kiemelte, hogy sokat várnak a szegedi regatta megrendezésétől, ahol az Eb-érmekért és olimpiai kvótákért is harcba szállnak a magyar versenyzők. Abban bízik, hogy a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárságának támogatásával szervezett versenyen hazai vizeken érmeket szereznek a magyar evezősök, és a közönség segítségével Szeged is belép az olimpiai kvótaszerző magyarországi városok sorába.

„Változott a világ, változtak a szurkolók is, mi is egy szerethető magyar csapatot sorakoztatunk fel, benne kvótákért küzdőkkel, Eb-érmekre pályázókkal és olyan fiatalokkal, akik a közeljövőben küzdhetnek majd hasonló célokért. Nagyon fontos lenne, hogy széles körben meg tudjuk szólítani a sportos közvéleményt, és felhívjuk a figyelmüket tradicionális sportágunkra, amelyben már száznyolcvan évvel ezelőtt rendeztek versenyt Magyarországon, a két világháború között a fénykorát élte, és még világviszonylatban is komoly erőt képviselt. Tudnunk kell átadni azt, hogy sportágként milyen értéket képviselünk, hogy ez egy életen át tartó szenvedély is lehet, ami tökéletesen passzol a sportállamtitkárság által is közvetített értékkel és üzenettel, a Sportoló Nemzet Programmal.”

Az elnök kiemelte, hogy a profik versenyszámain felül sok egyéb sportos aktivitással is készülnek Szegeden, hogy a szurkolói élmény mellett az aktív sportolásra is felhívják a figyelmet, és ajánlják az evezést. Az egyetemeken világszerte népszerű az evezés, a Maty-éren a leglátványosabb egységben, a nyolcasban mérheti össze magát ötszáz méteren a jelentkező nyolc egyetemi csapat. Ezen felül 460 tanuló vesz majd részt evezős ergométeres diákolimpián.

Cseh Ottó emlékeztetett, hogy bár evezős Eb-t legutóbb 1970-ben rendezett Magyarország, azért öt évvel ezelőtt Sukorón négyezer feletti indulói létszámmal masters világbajnokságot rendezett a magyar szövetség, köztük 180 körül volt a nyolcvan évnél idősebb evezős.

Magyarország egyelőre nem szerzett evezős kvótát a párizsi olimpiára, a szegedin kívül erre már csak május közepén, Luzernben lesz lehetőség, ahol az összes olimpiai versenyszámban még két-két kvóta kerül kiosztásra. Szegeden az egypárevezősöknél három-három, a könnyűsúlyú kétpárevezősöknél két-két kvóta talál gazdára. Férfi PR1 kategóriában a paralimpiára kiadó 12 hely közül 8 már elkelt, a Maty-éren további egy kvótát osztanak, és a luzerni, végső kvalifikációs versenyben lehet még reménykedni.

Cseh Ottó kiemelte: az olimpián csökkentették ugyan a résztvevői létszámot, de nagy kár lenne figyelmen kívül hagyni, hogy az 526 helyett azért még így is 502 kvótát osztanak. Ezzel pedig az egyik legnépesebb sportág az ötkarikás viadalon az evezés. 2028-ban újabb változás jön: a könnyűsúlyú két versenyszám helyett a tengeri evezés három sprint száma kerül a programba.

Ez valószínűsíthetően tovább növeli a kvóták számát. Nem mondom, hogy ilyen fáról könnyű csemegézni az érett gyümölcsöt, de a nagy egészet tekintve mindenképpen figyelemre és támogatásra érdemes egy olyan sportág, amelyben ennyi lehetőség nyílik olimpiai kvótaszerzésre.

A magyar szövetség tavaly új, immár 2032-ig szóló stratégiai tervet dolgozott ki, amelyben önkritikusan elismerik: az előrelépések ellenére 2023-ig nem sikerült minden céljukat megvalósítaniuk, amelyet 2018-ban időarányosan kitűztek maguknak. A tokiói olimpiára tervezett két egység helyett csak egy hajó (férfi egypárban Pétervári-Molnár Bendegúz) szerzett kvótát, és az aktív evezősök számát sem tudták még az elvárt ütemben növelni.

„A ciklusainkat továbbra is ötkarikás játékokhoz igazítjuk, döntően azok szabják meg az irányt és a teendőket. A közel tíz évet pedig azért adtunk magunknak, mert a struktúraváltáshoz időre van szükség. A mostani programunkban a nyitás lenne az üzenetünk. Nyitunk nemcsak a profik, a tehetségek, hanem az amatőrök, továbbá minden korosztály felé, hiszen az evezés élethosszig űzhető sportág. Ráadásul fiatalabbak, idősebbek akár közösen is végezhetik. Amint arra már utaltam korábban, az evezésben az állami sportvezetés célkitűzését, a sportoló nemzetet tökéletesen le tudjuk képezni, meg tudjuk valósítani.”

A MESZ elnöke beszámolt arról, hogy Ezüstnégyes névén életre keltették utánpótlás alapítványukat, és külső forrás bevonásával a lemorzsolódás szempontjából legkritikusabbnak számító 18–24 éves korosztály számára meghirdettek egy tehetségprogramot.

„Három fiú és három lány már részese ennek a programnak, amelyben az ösztöndíjon kívül segítünk a nekik az edzés és tanulás összhangjában, illetve kaptak maguk mellé egy sportági mentort, aki bármilyen, nem feltétlen kizárólag szakmai kérdésben, kérésben a rendelkezésükre áll, segítségükre van. Továbbá mutatunk nekik olyan sportági üzenetekkel bíró sportági példákat, elvisszük őket olyan versenyekre és eseményekre, amik a nemzetköziségét jelentik ennek a sportágnak.”

Cseh Ottó kiemelte, hogy az új stratégiájukban elsősorban a már meglévő egyesületekre, klubokra számítanak, őket akarják még jobban bevonni a munkába, és olyan összejöveteleket szerveznek részükre, amelyek segítik őket abban, hogy még inkább az önfenntartás irányába lépjenek. Az eddigieknél is hangsúlyosabb szerepet szánnak az egyetemi szálnak – pedig már most is tíz felsőoktatási intézménnyel kötöttek együttműködési megállapodást –, valamint a már említett új szakág, a tengeri evezés olimpiai programba való kerülése is adhat egy újabb lökést.

Az elnök kihangsúlyozta, hogy folyamatosan megrendezik és minél inkább élményszintűvé alakítják a fiatalokat megszólító Sport XXI. rendezvénysorozatukat, valamint nyitnak minden egyéb, kézzel hajtott vízi eszközre – legyen az SUP, sárkányhajó, kajak vagy kenu – és a tömegsportra összpontosítva újragondolják a tradicionális, de tavaly elmaradt Budapest–Baja evezős kihívást.

„Duna-menti települések, úgy mint Dunaújváros, Harta, Kalocsa bevonásával válhat ismét életképessé ez a program, amelyet váltóban is lehet teljesíteni. A 165 km azért nagyon komoly táv lenne egyéniben, váltóban viszont lényegesen több résztvevő számára válik elérhetővé, így tudnánk markánsan növelni a létszámot. Az Ultrabalaton is egy csodálatos kihívás, egyéniben mégsem teljesítik túl sokan a feladat nehézsége miatt, váltóban viszont tömeget, több ezer embert mozgat meg.”