EU-biztos: Putyin elé vörös szőnyeget gördítettek az EP-választásokra
Az európai választások közeledtével nő a dezinformáció és a mesterséges intelligencia által vezérelt manipulációk iránti aggodalom. Az Európai Unió átfogó stratégiát alkalmaz ezeknek a fenyegetéseknek a kezelésére, amely a kormányzati, technológiai, médiás és civil szektorok együttműködését hangsúlyozza.
Az EU Bizottság alelnöke, Věra Jourová szerint a dezinformáció és az AI-hamisítás hatása ma "sokkal nagyobb", mint az előző választások idején volt, és bár szigorú szabályozások vannak érvényben, mégis úgy tűnik, hogy "vörös szőnyeg" várja Putyint és a Kreml hibrid műveleteit. Jourová az EUobservernek nyilatkozva kifejtette, hogy Oroszország hosszú ideje "az agymosás mestere", és az európai parlamenti választások lehetőséget kínálnak a Kremlnek, hogy Ukrajna-ellenes narratívát terjesszen.
Az alelnök szerint Oroszországnak szüksége van egy "európai szájra", hogy dezinformációs kampányát terjessze, és ebben a kontextusban említette meg az olyan hatalmon lévő erőket, mint Szlovákiában Robert Fico vagy Magyarországon az Orbán Viktor vezette kormányokat, amelyek oroszbarát narratívát terjesztenek.
Jourová hangsúlyozta, hogy az emberek naponta átlagosan hét órát töltenek online, és a közösségi média az elsődleges információforrás, így szinte minden európai választó találkozik dezinformációs kampányokkal. Ezek a kampányok olyan témákat érinthetnek, mint az ukrajnai orosz háború, a migráció és az euroszkepticizmus.
Az Európai Bizottság szerint a technológiai megoldások és a jogalkotási erőfeszítések, mint például a közösségi médiacímkék és a tényellenőrzés, segíthetnek a dezinformáció terjedésének megakadályozásában. A digitális szolgáltatási törvény (DSA) célja a dezinformáció elleni küzdelem, amely kötelezettségeket ír elő az online platformok számára a választásokkal kapcsolatos kockázatok azonosítására és mérséklésére.
A dezinformációs narratívák országonként eltérőek lehetnek, de vannak határokon átnyúló témák, mint az éghajlatváltozás, a migráció és Európa Ukrajnának nyújtott támogatása, amelyek dominánsak lehetnek az álhírekben. A DSA megtiltja, hogy a közösségi médiaplatformok algoritmusai reklámcélokra elemezzék a felhasználók politikai véleményét, szexuális irányultságát vagy egészségi állapotát.
A dezinformációs kampányokban alkalmazott taktikák közé tartozik a hamis hírek létrehozása, hamis szakértők kreálása, a közösségi média elárasztása ugyanazzal az üzenettel, valamint az AI által generált deep fake-hamisítványok használata. Jourová hozzátette, hogy a generatív mesterséges intelligencia potenciális eszköz lehet a dezinformáció elleni küzdelemben.