Az Egyesült Államok kritikus jelentést adott ki Magyarországról
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma súlyosan bírálta Magyarországot az emberi jogok és a jogállamiság terén tapasztalható visszafejlődés miatt a 2023-as év eseményeit összefoglaló jelentésében.
Az amerikai külügyminisztérium által hétfőn közzétett országjelentés aggodalmakat fejez ki a magyarországi emberi jogi helyzet romlása, a szabadságjogok korlátozása és a kormányzati korrupció miatt. A dokumentum szerint a civil társadalmi szervezetek és a független média elleni támadások, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása is negatív tendenciákat mutatnak.
A jelentés kritikával illeti a 2021-es gyermekvédelmi törvény végrehajtását, amely korlátozza az LMBTQI+ témájú anyagokhoz való hozzáférést, és említést tesz L. Simon László múzeumigazgató elbocsátásáról is.
Az Egyesült Államok szerint a magyar kormány a hírszerző szolgálatokat és az állami médiát is felhasználta a külföldi finanszírozásban részesülő szervezetek elleni nyomozásokra és megbélyegzésükre. A szuverenitásvédelmi törvényt, amely további jogköröket biztosít a kormánynak, szintén negatívan értékelik.
A jelentés elismeri, hogy a kormány lépéseket tett az emberi jogi visszaélések elkövetőinek azonosítására és megbüntetésére, de a magas szintű korrupciós ügyek elleni fellépést elhanyagolhatónak találja.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának megállapításai szerint a rossz bánásmód és a kínzás tilalmának megsértésével kapcsolatos esetek nem kapnak megfelelő hazai vizsgálatot. A börtönök és fogvatartási központok állapotát is kifogásolja az amerikai fél.
A jelentés szerint az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető rendszerszintű veszélyekre szakértők és jogtudósok is felhívták a figyelmet. Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése is érinti a témát, különös tekintettel az Országos Igazságügyi Hivatal elnökének gyakorlatára, aki az áthelyezett bírákat bírói vezetői pozícióba nevezheti ki a rendes pályázati eljárás megkerülésével.
A kormány által használt fejlett kémprogramokról szóló sajtóhírek is helyet kaptak a jelentésben, amelyek szerint az újságírók, ügyvédek, üzletemberek és politikusok magánéletét sértették meg.
David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete korábban már kifejezte hasonló aggályait, és a NATO-csatlakozás 25. évfordulóján tartott beszédében hangsúlyozta az őszinteséget és az elszámoltathatóságot az amerikai-magyar kapcsolatokban.
A jelentés nem vetít előre retorziós intézkedéseket, de az amerikai-magyar viszony elmérgesedésének újabb bizonyítékaként szolgál.