Oroszország Iszkander-rakétarendszereket adott Iránnak, növekszik a közel-keleti feszültség

Oroszország Iszkander-rakétarendszereket és Murmanszk-BN elektronikus harcászati rendszereket szállított Iránnak, ami jelentősen növeli a közel-keleti régióban a feszültséget. Az első szállítmányok már megérkeztek, orosz specialisták kíséretében.

Az Iszkander rakétarendszer hatótávolsága körülbelül 500 kilométer, de R-500-as cirkálórakétákkal felszerelve akár 1500 kilométeres távolságot is képes áthidalni. A Murmanszk-BN rendszer pedig akár 5000 kilométeres távolságból is képes elektronikus kommunikációs rendszereket megbénítani. Ezek a fejlesztések különösen veszélyesek lehetnek Izrael számára, mivel az ország több mint 1000 kilométerre helyezkedik el Irántól. Nemrégiben Szergej Sojgu, az orosz nemzetbiztonsági tanács elnöke is Iránba látogatott.

A térségben fokozódó feszültség hátterében az áll, hogy Irán és a Hezbollah Izraelt teszi felelőssé a Hezbollah legfőbb katonai parancsnoka, Fuad Sukr és a Hamász politikai vezetőjének, Iszmail Haníje meggyilkolásáért, és súlyos megtorlást ígért. Izrael ugyanakkor visszautasította a felelősséget a merényletért.

Joe Biden amerikai elnök válaszul összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, hogy megvitassák az esetleges iráni megtorlás és az Izrael támogatását célzó előkészületeket. Antony Blinken külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a diplomáciai tisztviselők éjjel-nappal dolgoznak az eszkaláció megakadályozásán. Az Axios szerint a nemzetbiztonsági értekezleten elhangzott, hogy az iráni támadás időzítése és részletei továbbra is bizonytalanok. Blinken arról is tájékoztatta a G7 országait, hogy Irán és a Hezbollah rövid időn belül megtámadhatja Izraelt.

Biden elnök a megbeszélés után bejelentette, hogy lépéseket tesznek az amerikai erők elleni támadásokra adott válaszadás felé. A Fehér Ház közleménye szerint Biden egyeztetett II. Abdullah jordániai királlyal a regionális feszültségek enyhítésére irányuló erőfeszítésekről. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is felszólította állampolgárait, hogy hagyják el Libanont, mivel attól tartanak, hogy a Hezbollah is részt vehet az Izrael elleni válaszlépésben.

A közel-keleti konfliktusban az eddigi legnagyobb eszkalációs kockázatot áprilisban élték meg, amikor Irán drónokkal és rakétákkal válaszolt egy izraeli légi csapásra.

Az amerikai hírszerzés két támadási hullámot vár – az egyiket a Hezbollah, a másikat pedig Irán és több másik Iránhoz köthető milícia részéről. Azonban még mindig nem világos, hogy ki fog először támadni, és pontosan milyen támadást fognak végrehajtani. Egy amerikai tisztviselő szerint Irán és a Hezbollah válasza még „kidolgozás alatt áll”, és mindketten bizonytalanok abban, hogy pontosan miként is akarnak rátámadni Izraelre.

Joe Biden és Kamala Harris alelnök tájékoztatást kapott több amerikai katona állapotáról, akik súlyosan megsérültek hétfőn az iraki Al-Aszad légitámaszpont ellen intézett rakétatámadásban. A Fehér Ház közleményében megerősítették, hogy megvitatták azokat a lépéseket, amelyeket megtesznek az amerikai erők védelmére, és hogy a személyzet ellen irányuló bármilyen támadásra az általuk választott módon és helyen válaszolnak.

A Hezbollah már hétfőn is dróntámadást indított Izrael ellen, ami legalább hat ember kórházba szállításához vezetett: négyen repeszektől sérültek meg, ketten pánikreakciók miatt kerültek kórházba – írja a Times of Israel.