Lávatóra bukkant a Jupiter holdján a Juno űrszonda
A NASA Juno űrszondája lenyűgöző képeket készített a Jupiter holdjának, az Io-nak a felszínéről, ahol egy hatalmas lávatavat is azonosított.
A Juno szonda 2023 decemberében és 2024 februárjában készített felvételeket az Io-ról, amely a Naprendszer vulkanikusan legaktívabb területe a Jupiter gravitációs hatása miatt. A szakemberek működő vulkánokat is észleltek a hold felszínén. A Loki Patera nevű lávató 200 kilométeres átmérőjével nagyobb, mint a Titicaca-tó, és nevét a skandináv mitológia egyik alakjáról, Lokiról kapta. A Voyager-1 szonda már 1979-ben érzékelt infravörös sugárzást a környékén, ami a kénes vulkáni tevékenységre utal.
A kutatások során kiderült, hogy az Io felszíne a holdak közül a legsimább, mivel bizonyos helyeken tükörsima vulkáni üveg, az obszidián borítja. A hold sarkai hidegebbek, mint az egyenlítői régiói.
Az Io az egyik a Jupiter négy legnagyobb holdja közül, amelyeket Galileo Galilei fedezett fel 1610-ben; a többi három hold az Europa, Ganymedes és a Callisto.
A Juno 2011 augusztusában indult a Földről, és 2016 júliusa óta kering a Jupiter körül. A szonda fő küldetése a bolygó légköri összetételének, gravitációjának és mágneses mezejének kutatása, de időnként közel kerül a Jupiter holdjaihoz is. A fedélzetén található egy 6 grammos aluminium plakett, amely Galilei tudományos munkásságának állít emléket, valamint három Lego minifigura, amelyek Galileit, a római Jupiter istent és Juno istennőt ábrázolják.
A Juno vizsgálatai során kiderült, hogy a Jupiter egyenlítői régióiban a légköri víz koncentrációja a Naprendszer átlagának többszöröse, ami ellentmond a Galileo szonda 1995-ös megállapításainak, mivel az egy szélsőségesen száraz régiót vizsgált. A Jupiter a Naprendszer legrégibb bolygója, és feltételezhető, hogy a kialakulásában részt vevő héliumnál nehezebb anyagok között nagy mennyiségben lehetett jég, azonban a Juno adatai szerint a bolygó magjában meglepően kevés víz található.
A Juno űrszonda küldetése végén várhatóan a Jupiterbe zuhan, de jelenleg úgy tűnik, hogy nincs technikai akadálya annak, hogy 2025 szeptemberében másodszor is meghosszabbítsák a küldetését. A Loki Patera belsejében kőszigetek fekszenek, közepén már hűlő láva található, a szélein viszont még forró magma bugyoghat. Az Io felszínének rendkívüli tükröződése arra utal, hogy hasonló üvegszerű kőzetek lehetnek rajta, mint az obszidián, amely a Földön vulkanikus tevékenységek nyomán alakul ki. Az Io felszíne sokkal simább, mint a Jupiter másik három Galilei-holdjáé. Az idei év elején a Juno űrszonda 1500 kilométeres közelségbe ért az Io felszínéhez, ennél jobban korábban még sosem sikerült megközelíteni az égitestet.