Ingadozó, de örök vonzerővel bír a Föld mágneses tere
A Föld mágneses tere, más néven geomágneses mező a Föld belsejéből a világűr felé terjeszkedik, ahol kölcsönhatásba lép a napszéllel, a Napból kiáramló töltött részecskék halmazával. Ez a mágneses mező védőpajzsként szolgál a napsugárzás ellen, nélküle a napszél kisöpörné az űrbe a légkör nagy részét.
A 16. században William Gilbert angol fizikus azt állította, a Föld egy nagy mágnes, de Johannes Kepler vetette fel először, hogy a bolygók mozgása mágneses erőkre vezethető vissza. Newton finomította a felvetést, gravitációs erővel magyarázta a jelenséget.
A Föld mágneses tere elsősorban a külső magnak nevezett régióból származik, amely egy olvadt vasból és nikkelből álló réteg körülbelül 2890 kilométerre a Föld felszíne alatt. A teret a mélyben fortyogó, áramló mágnesezhető folyadék hozza létre.
A külső magra ható erők elektromos áramköre generálja és fenntartja a mágneses teret, ami dipoláris szerkezetű, északi és déli pólusa is van. A dipoláris mágneses térben a tér erőssége a forrástól való távolság növekedésével csökken.
A belső folyadékmozgások nem tökéletesen kiegyensúlyozottak, ingadozóak és ez tökéletlen, nem statikus mágneses térhez vezet. Erőssége és iránya lassan módosul az idő múlásával, ez a változás a külső magon belüli változó körülmények és áramlási minták miatt történik.
Nem statikus
Azt, hogy a Föld mágneses tere nem fix, a 19. század elején ismerték fel, amikor észrevették, hogy az iránytű tűi az idő múlásával lassan sodródnak. Ezek a változások a világ minden táján megtörténnek.
A Föld mágneses tere kicserélődhet, ez a geomágneses megfordulás, amikor az északi és déli pólus helyet cserél. Az utolsó ilyen fordulat körülbelül 780 000 évvel ezelőtt történt és összetett dinamikai folyamatok eredménye.
Kérdés, minket befolyásol–e a mágneses mező. Egy korábbi vizsgálatból az derült ki, tudattalanul érzékeljük a mágneses hullámokat: EEG-vel mérték önkéntes résztvevők agyhullámait mágneses tér hatására, és néhányuknál az alfa–hullámok megváltoztak az inger hatásásra.
Újabb a Tokiói Egyetem tanulmánya, ami analizálta, hogy az ember hogy érzékeli a Föld mágneses terét. Kiderült, hogy a sejtjeinkben meglévő kriptokróm fotoreceptor a felelős a mágneses érzékelésért. Ez magyarázza azt is, hogy tájékozódnak az állatok, például a madarak a mágneses térhez igazodva.
Művészet és a mágneses tér
A mágneses tér nem csak a tudományos kutatások tárgya, hanem az alkotói inspiráció forrása is lehet. Egy példa erre Robin Sperling angol képzőművész, aki huszonhárom éve él Magyarországon, és aki a tiszainokai tanyáján talált menedékre. Sperling művészete a természetes és a modern világ találkozását fejezi ki, és alkotásai ezt a dualitást közvetítik. Legújabb kiállítása, a "Mesterséges Művészet" címmel 2024. április 23-án nyílik meg a budapesti Art9 Galériában. A művész azt nyilatkozta, hogy bár értékrendje régiesnek tűnhet, a modernizmus eszközeivel közvetíti azt, és mindkét világban otthon érzi magát a magyar pusztán.