Nő a feszültség a Balkánon, érvénytelen lehet egy népszavazás

A legtöbb észak-koszovói szerb bojkottálta vasárnap azt a népszavazást, amelyen a tavaly megválasztott polgármesterek menesztéséről döntöttek, a koszovói választási bizottság tájékoztatása szerint.

A választási bizottság jelentése alapján 15 óráig csupán 203-an adták le voksukat, és a szavazóhelyek 19 órakor zártak, új részvételi adatokat pedig addig nem közöltek. A népszavazást négy, többségében szerbek lakta észak-koszovói településen tartották, beleértve Kosovska Mitrovica északi részét, Zubin Potokot, Zvecant és Leposavicot, amelyet a szerbek kérésére engedélyezett a koszovói kormány.

A tavalyi önkormányzati választásokat a helyi szerbek bojkottálták, így az albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett választották meg az albán nemzetiségű polgármestereket. A választásokat követően zavargások törtek ki, amikor a városvezetők hivatalba lépését próbálták megakadályozni, és a helyi szerbek összetűzésbe kerültek a koszovói rendőrökkel és a KFOR katonáival, amelynek során 27 magyar katona is megsebesült.

A népszavazás csak akkor minősül érvényesnek, ha a választói névjegyzéken szereplők több mint 50 százaléka igennel szavaz a polgármesterek leváltására, ebben az esetben új önkormányzati választást kellene kiírni. A Szerb Lista és más kisebb pártok azonban bojkottra szólították fel a szavazókat, mivel úgy vélik, hogy a választási bizottság adatai nem pontosak, és a valóságban többen szerepelnek a választói névjegyzéken, mint amennyit a koszovói választási bizottság állít. A koszovói választási bizottság szerint valamivel több mint 45 ezer szavazásra jogosult polgár van, de a szerbek szerint ez a szám valójában alacsonyabb, mivel sokan elhagyták a területet a pristinai kormányzat zaklatása miatt.

Koszovó 2008-ban nyilvánította ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád nem ismert el, és továbbra is saját déli tartományának tekinti. A KFOR-t a szerb-koszovói konfliktus lezárása után hozták létre 1999-ben, hogy fenntartsa a békét a területen. A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezése kulcsfontosságú mindkét ország európai integrációjához, de sem Belgrád, sem Pristina nem mutat komoly törekvést a megbékélés felé.