A konyakos meggy titkai
A konyakos meggy, ez az igazi magyar csemege, hosszú ideig őrizte titkait, míg végül nemzetközi hírnévre tett szert.
A konyakos meggy története a XVI-XVII. századig nyúlik vissza, amikor a cukor még drága volt, és az emberek bort, pálinkát, ecetet használtak a gyümölcsök tartósításához. Ebből kifolyólag valószínűsíthető, hogy már akkoriban is létezett valamilyen alkoholos meggykészítmény.
A XIX. században azonban új fejezet kezdődött a magyar cukrászatban, amikor a hazai cukrászok, köztük Stühmer Frigyes úttörő munkássága révén, elkezdtek csokoládét készíteni. A csokimasszát különböző formákba öntötték, majd rájöttek, hogy ezeket a formákat gyümölcsökkel és alkohollal is meg lehet tölteni.
Gerbeaud Emil, a híres svájci cukrászdinasztia leszármazottja, 1884-ben költözött Magyarországra, és két évvel később nyitotta meg saját csokoládégyártó üzemét. Itt készült el először az a konyakos meggy, amely mára világhírűvé vált. Az édesség gyorsan elnyerte a közönség tetszését, és idővel nemzetközi ismertséget is szerzett.
A konyakos meggy receptje azonban hosszú ideig műhelytitok maradt, és csak Gerbeaud Emil halála után került kiskereskedelmi forgalomba. A városi polgárság különleges ajándékként tekintett rá, és így vált a konyakos meggy a magyar cukrászat egyik csábító édességévé.