Orbán: Az európai szólásszabadság rossz állapotban van

Európa vezetői és polgárai tisztában vannak azzal, hogy a világ veszélyes hely lett, és mindenki aggódik amiatt, hogy az izraeliek harca egy terrorista szervezettel államok közötti háborúvá fajulhat. Minden konfliktust másképp kell kezelni, mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában a Kossuth Rádióban, hozzátéve, hogy "két kemény nap" van mögötte.

Ritkaságszámba megy, hogy a miniszterelnök hosszú idő után ismét a stúdióban jelent meg. Február eleje óta, amikor a kegyelmi ügy kirobbant, alig beszélt még a kormányzati médiával sem, annak ellenére, hogy az elmúlt 14 évben szinte minden pénteken adott interjút a rádiónak. Idén ez csak négy alkalommal történt meg.

A Közel-Keleti konfliktusról beszélve Orbán röviden utalt az Iránban történt korai reggeli robbanásra, mondván, hogy még a magyar hírszerzési információk is ellentmondásosak, de hozzátette, hogy mindenki jobban járna, ha a Közel-Keleti konfliktust rendezni lehetne, míg az ukrajnai háborút másképp kell kezelni, mert ez egy jelentős konfliktus itt a szomszédságunkban.

Orbán azt mondta, hogy az orosz-ukrán konfliktus egy fejezete lezárult, de hozzátette, hogy a NATO most belecsúszik. "Eljutottunk oda, hogy komolyan fontolóra veszik Európában, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába, ami új fejezetet nyitott a háborúban" - mondta, hozzátéve, hogy „a nagy kérdés most az, hogy ki tudunk-e maradni ebből a dologból” és ismételten kijelentette, hogy amíg nemzetközpontú kormány van, Magyarország nem vesz részt a háborúban. Hozzátette, hogy a magyar álláspont egyszerűen a NATO elveinek betartása, és úgy vélte, hogy a háborúpárti európai gondolkodásmód hamarosan megreped, és a diplomáciának kell visszavennie az irányítást.

"Folyamatosan azon dolgozom, hogy elkerüljem azt a helyzetet, amikor Magyarországnak járó pénz Ukrajnában köt ki."

– mondta Orbán, hozzátéve, hogy ezt néhányan vétónak nevezhetik. Azt mondta, hogy minél kevesebb pénzt kellene Ukrajnának adni, mert az európai középosztály szenved, majd felsorolta a gazdasági szempontokat, mint például, hogy Európa gazdasági versenyképessége hanyatlik, vagy hogy nincs pénz a zöld átmenetre és a Balkánon zajló bővítési folyamatra.

"Az európai szólásszabadság rossz állapotban van,"

mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a politikusok, az egyetemek és a média mind egyhangúvá váltak. Összehasonlította ezt azzal, hogy egy véleményt mindenhol gőzhengerrel tol előre, ezért lehetséges, hogy két, politikailag ellentétes nézetű német újság ugyanazt írja.

Orbán beszélt a NatConról, a konzervatív konferenciáról is, amelyet a helyi hatóságok korábban ezen a héten Brüsszelben leállítottak, mondván, hogy "a szállodákat és a vendéglátókat nyíltan fenyegették". Azt mondta, hogy aki ott eltérő véleményt fogalmaz meg az központilag elfogadottól, az elveszítheti az állását.

"A hallgatóknak talán túlzásnak tűnhet, de Nyugaton nem lehet csak úgy bármit posztolni a Facebookon. Ha a véleményed eltér a mainstreamtől, kockáztatod az állásodat. Ami Brüsszelben történt legkomolyabb része, az a konferenciát kiszolgáló vendéglátó cég nyílt fenyegetése volt. Magyarország nem tart ott, hogy az embereket a véleményük miatt szankcionálják, de ez történik Nyugaton."

– mondta Orbán, hozzátéve, hogy Brüsszelben felhozta "a Soros-tervet", amely szerinte leírja, hogyan kellene tönkretenni Európát.

Migráció és az ukrán gabonadömping

"George Soros írásban rögzítette, hogy évente egymillió migránst kell beengedni" - mondta Orbán, hozzátéve, hogy Európában egyértelmű politikai akarat van erre.

A migráció kérdésében a miniszterelnök azt mondta, hogy "a szigorítások" nem segítenek. Orbán szerint a kulcs az, hogy egy migránst tartózkodási engedély nélkül hagyjanak-e egy országban maradni, hozzátéve, hogy az a fontos, hogy hol várja meg egy Európában letelepedni kívánó személy a kérelmének feldolgozását.

A migráció után a riporter a mezőgazdaság kérdésére tért át, és Orbán elkezdett beszélni az ukrán gabonadömpingről. "Ez nekünk is problémát okoz, mondta. Bár képesek vagyunk megvédeni a saját piacunkat, a problémáink a piacokon jelentkeznek, ahol korábban gabonát értékesítettünk" - mondta.

Orbán azt mondta, hogy az ukrán oligarchák és a nagy amerikai cégek profitálnak az orosz-ukrán háború által okozott gabonadömpingből.

Az EU elmúlt öt évének teljesítményéről azt mondta, hogy nem gondolja, hogy szüksége van arra, hogy "osztályfőnökként" értékelést adjon, de felsorolt több pontot, amelyek miatt úgy véli, hogy a jelenlegi brüsszeli vezetésnek mennie kellene. Azt mondta, hogy nem gondolja, hogy a politika bonyolult üzlet, de kampány van folyamatban, és ilyenkor "tölteni és lőni kell, ezért is tartunk ma kampánynyitó rendezvényt".

Orbán azt mondta, hogy az EP-választások tétje az, hogy a háborúpárti vagy a béképárti oldal nyer-e.

A miniszterelnök keddtől csütörtökig Brüsszelben tartózkodott, ahol részt vett és beszédet mondott a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián (Natcon), mondván, hogy "örül, hogy még mindig szabadon beszélhetünk Brüsszelben". Az esemény csak a harmadik választott helyszínen kezdődhette el, de az első napon, kedden a rendőrség a helyi polgármester tilalmával érkezett. A beszédeket végül engedélyezték, de új érkezőket nem engedtek be. Később aznap a döntést egy bíróság felfüggesztette, lehetővé téve a program második napját, amelyen Orbán is beszélt, zavartalanul. A konferencia támogatói között volt a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), amely szoros kapcsolatban áll a magyar kormánnyal, valamint az Európai Konzervatív és a Duna Intézet.

Bejelentették, hogy péntek délután a Fidesz elfogad egy úgynevezett "Választási Manifesztumot" az európai parlamenti választásokra való felkészülés érdekében, amely körvonalazza, mi a tét a június 9-i választásokon. A kommunikációs igazgató, Menczer Tamás a Facebookon azt mondta, hogy a manifesztumot április 19-én fogadják el a Fidesz kampánynyitóján a budapesti Millenárison, ahol Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter és Deutsch Tamás EP-listavezető is beszédet mond.

Viktor Orbán kerüli a kritikus kérdéseket itthon. Évek óta nem adott interjút független médiának. Azonban több éve szinte minden péntek reggel rendszeres vendége a Kossuth Rádiónak, ahol az állami műsorszolgáltatás (évi 320 millió eurós költségvetésből működő) vezető szerkesztője interjúvolja. Nagy Katalin szinte kizárólagosan az egyetlen személy, aki Orbánt az állami csatornán keresztül interjúvolhatja harmadik és negyedik kétharmados parlamenti ciklusában. Átvette a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, és nem riad vissza a kérdések feltevésétől.