Az El Niño korai lecsengése és a jövőbeli kilátások
Beigazolódott az előrejelzés, hogy El Niño tavaly minden idők legmelegebb esztendőjével ajándékozott meg bennünket, de a jelenség a prognózisnál korábban megszakadt, és a kutatók bizonytalanok abban, hogy mi következik ezután.
A magyarországi rekordok már a 2022-es évben megdőltek, amikor az országos átlaghőmérséklet 11,83 Celsius-fok volt, 1,1 fokkal melegebb az 1991–2020-as éghajlati normálértéknél. Az El Niño tavaly júniusban érkezett a Csendes-óceán térségébe, és nemcsak a tenger vizét, hanem a légkört is felmelegítette, ami hozzájárult a globális hőmérsékleti rekordok megdöntéséhez.
Az El Niño egy természetes, ciklikusan jelentkező éghajlati jelenség, amely 9–12 hónapig tart és karácsony táján csúcsosodik ki. A La Niña, amely az El Niño ellentéte, hevesebb szeleket és szélsőséges esőzéseket okoz, míg Dél-Amerikát aszály sújtja.
A tavalyi év volt a legmelegebb 1850 óta, a levegő felszíni globális átlaghőmérséklete 14,98 fok volt, 0,17 fokkal magasabb a 2016-ban felállított korábbi csúcsnál. A Kopernikusz, az Európai Bizottság klímakutató szolgálata erősítette meg ezt az adatot.
Magyarországon is rekordok dőltek meg: a 2023-as év volt a legmelegebb a 20. század kezdete óta, a középhőmérséklet országosan 12,23 Celsius-fok volt, ami majdnem 1,5 fokkal haladta meg az 1991–2020-as évek átlagát. A HungaroMet állapította meg ezt az adatot.
Idén márciusban egy újabb rekord dőlt meg, amikor a középhőmérséklet országos átlagban 9,5 Celsius-fok volt, 3,7 fokkal több, mint a 1991–2020 közötti évek átlaga.
Az ausztrál meteorológusok szerint a Csendes-óceán felszíne jelentősen lehűlt április elején, és bizonytalanok abban, hogy mi várható ezután. Egyes kutatók szerint a hőmérsékleti rekordok arra utalhatnak, hogy a felgyorsult éghajlatváltozás új szakaszába léptünk.
Az El Niño-Southern Oscillation (ENSO) három szakasza van: a forró El Niño, a semleges időszak és a hűvösebb La Niña. A mostani El Niño decemberben érte el a csúcspontját, és tíz hónap alatt globális hőmérsékleti rekordokat döntött meg, de a vártnál gyorsabban véget ért.
Amerikai kutatók 60 százalékosra becsülik a La Niña kialakulását június és augusztus között, míg őszre 85 százalékosra. Az ausztrál kutatók óvatosabbak, és arra számítanak, hogy a semleges időszak legalább júliusig elhúzódik.
Ha a La Niña kialakul, akkor viharos időjárást okozhat, különösen az Atlanti-óceánon, és lassíthatja a globális felmelegedés ütemét. Ha ez bekövetkezik, akkor a tavaly tapasztalt rekordhőmérséklet oka rejtély marad, és nem bizonyítja, hogy a világ a felmelegedés gyorsabb szakaszába lépett.