A magyar kormány váratlan álláspontváltozása az uniós természet-helyreállítási rendelet kapcsán
Meglepő fordulatként értékelte César Luena, az uniós természet-helyreállítási rendelet európai parlamenti felelőse, hogy a magyar kormány megváltoztatta az álláspontját a jogszabály támogatását illetően.
César Luena, aki a jogszabály európai parlamenti felelőseként részt vett a tárgyalásokon, kifejezte reményét, hogy Magyarország végül mégis támogatni fogja az uniós természet-helyreállítási rendeletet. A jogszabály célja, hogy a tagállamok 2030-ra legalább 30 százalékán, 2040-re minimum 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyeken, mint például erdők, gyepek és vizes élőhelyek. A tagállamoknak nemzeti terveket kell elfogadniuk, amelyek részletezik a kitűzött célok teljesítésének módját, és a rendelet egy vészféket is tartalmaz, amely lehetővé teszi az előírások ideiglenes felfüggesztését, ha azok az EU élelmezésbiztonságát veszélyeztetnék.
Luena szerint a magyar kormánypárt képviselői az Európai Parlamentben megszavazták az egyezséget, és úgy vélte, hogy a kormányzati döntés a támogatás visszavonásáról „pusztán választási okokból” született meg. A spanyol szocialista képviselő hangsúlyozta, hogy az összes uniós állampolgár jövője és jóléte forog kockán, és reméli, hogy a magyar kormány újragondolja az álláspontját.
Luena meglepetésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a Tanácsban nincs meg a szükséges többség a jogszabály elfogadásához, annak ellenére, hogy tavaly júniusban még többség támogatta a Tanács saját általános megközelítését. A képviselő szerint a kialkudott szöveg kiegyensúlyozott kompromisszumot jelent a két testület álláspontja között, és hónapokig tartó kemény munka eredménye.
Raisz Anikó államtitkár a környezetvédelmi Tanács márciusi ülésére érkezve a szuverenitást hozta fel indokként a magyar kormány álláspontjának megváltozására. Az államtitkár szerint a kormány továbbra is egyetért a javaslat célkitűzéseivel, de a nagy politikai kontextusban bekövetkezett változások miatt fontosnak tartják a rugalmasság megőrzését a nemzetállamok számára.
Luena azonban úgy véli, hogy a jogszabály elegendő rugalmasságot biztosít a tagállamoknak, mivel lehetővé teszi számukra, hogy saját helyreállítási terveket dolgozzanak ki, figyelembe véve a különböző ágazatok igényeit és a térségi jellegzetességeket, anélkül, hogy kötelező követelményeket írna elő a gazdáknak.
A jelentéstevő szerint, ha a Tanács nem fogadja el a jogszabályt a jelenlegi formájában, akkor a második olvasatra kell áttérni, de még mindig bízik abban, hogy néhány tagállam megváltoztatja az álláspontját, és így a jogszabályt még a júniusi európai parlamenti választások előtt elfogadhatják. Amennyiben ez nem történik meg, Európa egy lehetőséget hagy ki a fenntartható élelmiszer-termelés, az egészséges ökoszisztémák és az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodás terén.