A történelmi Király fürdő felújítása várhatóan török-magyar alapítvány segítségével

A néphagyományokat őrző Király fürdő, mely már négy éve zárva tart, felújítás előtt állhat, miután a Budapesti Gyógyfürdők és Hévizek Zrt. (BGYH Zrt.) vezérigazgatója és a főváros II. kerületének polgármestere bejelentették, hogy az állam esetlegesen pénzt találhat a rekonstrukcióra a török-magyar Gül Baba Alapítvánnyal közösen.

Az utolsó teljes körű felújítás a majdnem 500 éves Király fürdőn 70 évvel ezelőtt történt, és az épület állapota ezt tükrözi. A felmérések szerint a fürdőt már 2003-ban fel kellett volna újítani, de ideiglenes engedéllyel működött 2018-ig, amit szóban meghosszabbítottak 2020-ig. Közben a BGYH Zrt. kiírt egy pályázatot a helyreállítási tervek kidolgozására, és 2019-ben úgy tűnt, hogy hamarosan megkezdődhet a felújítás. Azonban a Covid-19 járvány kitörése miatt a fürdő végleg bezárt.

A fürdővezetés a terveket, melyek eredetileg 6-7 milliárd forintra voltak becsülve, lecsökkentette 4,5 milliárd forintra az építészeti cég segítségével, amely 2017-ben nyerte el a szerződést. A Gül Baba Türbéje Alapítvány szándékairól és az előkészületekről még nem érkezett válasz, de a cikk frissítésre kerül, amint választ kapnak.

A fürdő legöregebb része a török fürdő, melyet 1565-ben kezdett el építeni Buda Arslán pasa, de a munkát Mustafa Szokoli pasa fejezte be. A fürdőt a városfalakon belül építették, hogy ostrom alatt is élvezhessék a forró vizet, amit másfél kilométer távolságból vezettek be lucfenyőből készült csöveken keresztül.

A termálvíz ma is a Lukács Fürdőből érkezik, amely agresszív, erősen maró vegyületeket tartalmaz. A csőrendszer mára szinte teljesen korrózió áldozata lett, és a kupola apró ablakain beszivárgó fekete gőz olyan, mint a Tel-Aviv-i ég rakétatámadás idején. (A kupolát valójában egy tévedt ágyúgolyó rongálta meg 1945-ben.) A központi medence vízszintje bokamagasságban marad, hogy biztosítsa a szükséges páratartalmat.

Az első emeleti, hetvenes évek stílusú, világoskék csempézett masszázsszoba kórházi osztály és erőművezérlő központ furcsa keveréke, ahol a sorban elrendezett szekrények békésen megférnek egy nagy elektromos kapcsolótáblával. A központi területen, a műtőasztal helyett, egy masszázsasztal várja hiába a fürdőzőket, míg egy színes mozaikdarabokkal díszített asztal porosodik a sarokban.

A lépcsőház melletti csigalépcsőn leereszkedve – az eklekticizmus jegyében – két dórikus oszlop tartja a mennyezetet. Ezek a római kori katonai út egy részére utalhatnak, amelyet a II. világháború utáni újjáépítés során találtak meg az udvarban. A barokk baldachinos tetőt az 1950-es években bontották le, amelyet az eredeti török fürdőhöz adtak hozzá a neoklasszikus homlokzattal együtt, amikor a császári fürdőt a 1700-as években bővítették. A fürdő neve a 1700-as évek óta a König család után kapta a nevét, akik akkoriban birtokolták (a német "König" magyarul "Király" – TN).

A fürdőben találhatóak bizarr kis helyiségek is, melyek célja ismeretlen, és leginkább egy sorozatgyilkosoknak szánt terápiás szobára emlékeztetnek. A falak feketék, az ablakok rácsosak, minden helyiségben egy perzsa szőnyeg és egy sárga kerti szék található, valamint egy üres ruhafogas. Üres, mert a tábla szerint a fürdő 'nem vállal felelősséget a ruhafogasokra helyezett tárgyakért'.

Az udvarra belépve az orientális motívumokkal díszített, íves, földszinti masszázsszobából, egy idő múlásával megrongálódott fürdőző nő szobrát láthatjuk, mellette egy rozsdás nyugágyak halma áll. A szobor egy kis darabja hiányzik. A meztelen nő egy tál-szerű tárgyat tart a feje fölött, talán a tűző nap, talán a galambok ellen, de végül egy karbantartó praktikusabb szemlélettel arra jutott, hogy az egész kompozíció legjobban elektromos kábelek akasztójaként használható.

Az udvaron áthaladva éppen időben vagyunk, hogy lássuk, ahogy a fürdővezetés igazgatója elhajt szolgálati járművével a 'Főnöknő' táblával jelölt parkolóból. Szemkontaktust teremtek egy arra sétáló férfival, aki valószínűleg a gondnok, és gyorsan tájékoztat arról, hogy a táblát természetesen egy korábbi igazgatónő számára készítették.

A tájékoztató után gyakorlatilag mi vagyunk az utolsók, akik elhagyják a helyszínt, majd ismét bezárulnak a fürdő kapui. De ha a fürdővezetés és a kerület reményei valóra válnak, akkor ez nem tart sokáig. A Gül Baba Alapítvány – vagyis annak török elnöke, Adnan Polat üzletember, aki jó kapcsolatokat ápol a magyar miniszterelnökkel, Viktor Orbánnal – korábban már sikerrel gyűjtött 2,5 milliárd forintot Gül Baba Türbéjének felújítására, tehát miért ne történhetne meg ugyanez a Király fürdővel?

De ki is Adnan Polat?

Adnan Polat korábban támogatta a Kurultáj "törzsi gyűlést", és képviseli a magyar-török Gül Baba Baráti Társaságot, amely a török nemzeti küldetést hajtja végre. Ő a Gül Baba Türbéje Alapítvány elnöke is, amelyet a magyar állam alapított (és a Külgazdasági Minisztérium finanszíroz). A magyar kormány az Isztambuli Magyar Intézetet, az Isztambuli Főkonzulátust és az Eximbank helyi fiókját Törökországban egy olyan irodaházban működteti, amely Polat tulajdonában áll.

A török üzletember és családja több tagja nemrégiben magyar állampolgárságot kapott. Polat és köre egy jelentős részét ellenőrzi a magyar energia piacnak. Ahogy korábban beszámoltunk róla, egy-két éven belül valószínűleg megyényi területeket fognak árammal ellátni.

Polat és köre áll a pesti Közvágóhíd területén fejlesztendő új negyed mögött is, amelyet a kormány természetesen a nemzetgazdaság szempontjából kulcsfontosságúnak nyilvánított. Ők vesznek részt a Duna Gyöngye néven ismert fejlesztésben is. A Pozsonyi úti telek korábban a kommunista párt ifjúsági szervezetének központi irodája volt, majd a K&H irodaháza, de jelenleg lakásokat kínálnak eladásra. A projekt társaságának (PD Real Estate Development Kft.) felét Polat birtokolja, míg a partnere a török Dereli család, amely napelem parkokba fektetett Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyékben.

További gyors, pontos és pártatlan hírekért Magyarországról iratkozzon fel a Telex angol nyelvű hírlevelére!