Meggyilkolt tamási nő ügye: Nem fellebbezett a távoltartási kérelme elutasítása ellen

A március végén volt férje által halálra késelt tamási nő nem fellebbezett a távoltartási kérelmét elutasító bírósági döntés ellen, amint az a legfőbb ügyész parlamenti válaszából kiderült. A férfi, aki februárban szabadult a börtönből, korábban fenyegette meg a nőt és annak új élettársát halálos fenyegetésekkel. Az ügyészség indokoltnak tartotta a nő 60 napos megelőző távoltartás iránti kérelmét, azonban a Tolna megyei törvényszék ezt a kérvényt elutasította.

A szocialista Harangozó Tamás kérdésére, hogy miért nem sikerült az ügyészségnek elérnie a távoltartási kérvény elfogadását, Polt Péter legfőbb ügyész megerősítette, hogy az ügyészség indokoltnak látta a nő kérelmét. A bírói döntés kihirdetése után a kérelmező és jogi képviselője egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a végzést tudomásul veszik, és nem kívánnak fellebbezést előterjeszteni. Polt Péter hozzátette, hogy ennek hiányában az ügyészség sem terjeszthetett elő fellebbezést.

A nő volt férjét négy évvel ezelőtt vették először őrizetbe, mert megromlott kapcsolatuk miatt folyamatosan azzal fenyegette feleségét és annak új párját, hogy megöli őket. Egyik alkalommal közös, 17 éves fiuk segítségével egy székhez kötözte a nőt, hogy megfélemlítse. A rendőrök akkor a házkutatáson éles fegyvert is találtak. A férfit ekkor letartóztatták, a börtönből most szabadult ki, ezért kérelmezte a nő 60 napra a megelőző távoltartás elrendelését, amit az ügyészség indokoltnak is tartott, a Tolna vármegyei törvényszék azonban elutasította a kérelmet.

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze, sajtószóvivője kiemelte, hogy az ügyészség pártatlanul és kizárólag szakmai szempontok alapján jár el, és a nyomozati iratokban nem lehet módosítani, mert az informatikai forradalom révén bármikor visszakereshető és nyomon követhető. Az ügyészség iratkezelését jogszabályok és belső szabályozó normák határozzák meg, hogy az iratokhoz illegálisan senki ne férhessen hozzá.

Az ügyészség függetlenségét és a korrupció elleni küzdelmet illetően Fazekas Géza hangsúlyozta, hogy a vádiratban csak azok a cselekmények szerepelnek, amelyek kapcsán úgy ítéli meg az ügyészség, hogy a bűncselekmény az adott személy terhére kétséget kizáróan bizonyítható. Az Alaptörvény rögzíti, hogy az ügyészség az igazságszolgáltatási rendszer része, és tevékenysége ehhez a hatalmi ághoz tartozik. Az ügyészség teljes mértékben elkötelezett a korrupció elleni küzdelemben is, és szoros kapcsolatot ápol az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és az Európai Ügyészséggel (EPPO).

Az ügyészség és az uniós szakmai szervezetek közötti együttműködés kifogástalan, és az ügyészség aktív szerepet tölt be az Eurojust munkájában. A bűnözés változó természetére való tekintettel az ügyészség folyamatos szakmai fejlődést és képzéseket biztosít az ügyészek számára. Az Országos Kriminológiai Kutatóintézet segíti az ügyészek mindennapi munkáját és az egységes jogalkalmazást.